A pszichoterápia hatását az agyra

Homloklebeny az agy központi hálózati struktúra kognitív viselkedési terápia

Németországban körülbelül egyharmada ember beteg legalább egyszer az életben, hogy egy arra rászoruló mentális betegség. Pszichoterápia van amellett, hogy a farmakoterápia hatékony és széles körben használt módszer ezen betegségek kezelésére. A pánikbetegség fordul elő körülbelül 3-5%, és jellemző hirtelen fellépő pánik, szívdobogás, izzadás, és a gondolat, hogy a halál vagy elájul.

A pszichoterápia pánikbetegségben szenvedő betegek agyi folyamataira gyakorolt ​​hatásáról szóló innovatív tanulmányt Dr. Tilo Kircher és Dr. Benjamin Straube, a marburgi Philipps Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Tanszékének vezetője.  1-jén jelent meg: "A kognitív-viselkedési terápia hatása a félelemkondicionálás idegi korrelációira pánikbetegségben" címmel. 2013 januárjában a Biological Psychiatry folyóiratban. Ez a világ legnagyobb tanulmánya a pszichoterápia agyra gyakorolt ​​hatásáról, amelyet funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) mértek. A BMBF által finanszírozott munka egy Németország-szerte végzett nagy tanulmány része. Korábban nem volt világos, hogy a pszichoterápia hogyan hat a pánikbetegségben szenvedő betegek agyára.

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a bal oldali inferior frontális kéreg egyedülálló szerepet játszik a pánikbetegségben szenvedő betegek félelemkezelésében. A betegek a terápia előtt e régió hiperaktivációját mutatják egészséges egyénekhez képest, ami a kognitív viselkedésterápiában (CBT) való részvétel után a normál szintre csökken (Kircher et al., 2013). Továbbá kimutatható volt, hogy betegeknél a bal oldali gyrus inferior frontális fokozott kapcsolata (konnektivitása) van a félelem feldolgozó régióival (többek között amygdala, anterior cinguláris kéreg, insula), ami a "kognitív" és a "kognitív" közötti fokozott kapcsolatra utal. érzelmi" feldolgozza a pánikbetegségben szenvedő betegeket az egészséges egyénekhez képest.

Kircher tanulmánya az első, amely bemutatja a kognitív viselkedésterápia hatását a félelem kondicionálásának idegi korrelációira. Úgy tűnik, hogy a kognitív-viselkedési terápia nem elsősorban az érzelmi folyamatokra hat, hanem inkább a bal oldali inferior frontális gyrushoz kapcsolódó kognitív folyamatokra. Egy „spirituális” módszer, nevezetesen a pszichoterápia, plasztikusan megváltoztatja az „anyagi” agyat.

Ezek az ismeretek segítik a terápiás módszerek további optimalizálását annak érdekében, hogy a pánikbetegségben szenvedő betegeket és azok következményeit (pl. agorafóbia) még hatékonyabban lehessen kezelni. A további elemzéseknek például információt kell szolgáltatniuk arról, hogy a betegek genetikai hajlamai befolyásolják-e a leírt idegi folyamatokat és a terápia sikerét (lásd Reif et al., sajtó alatt). Más értékelési stratégiák viszont inkább a betegek közötti idegi feldolgozás különbségeire helyezik a hangsúlyt, ami a kognitív viselkedésterápia jobb vagy rosszabb hatását vetíti előre már a terápia megkezdése előtt.

Weitere Informationen:

Kircher T, Arolt V, Jansen A, Pyka M, Reinhardt I, Kellermann T, Konrad C, Lueken U, Gloster AT, Gerlach AL, Ströhle A, Wittmann A, Pfleiderer B, Wittchen HU, Straube B. Effect of cognitive-behavioral A félelem kondicionálásának idegi korrelációinak terápiája pánikbetegségben. Biol Psychiatry. 2013. január 1.;73(1):93-101.

http://www.biologicalpsychiatryjournal.com/article/S0006-3223(12)00670-1/fulltext 

Forrás: Marburg [ Philipps University ]