Lehetőség célzott állatjóléti promócióra
Az Európai Unióban (EU) folyamatban lévő állatjóléti politika nagy lehetőségeket kínál a gazdaságok célzott népszerűsítésére – ehhez azonban az állatjóléti adatokat össze kell kapcsolni a mezőgazdasági, kereskedelmi és takarmányozási politikával: erre a következtetésre jutott a stuttgarti Hohenheim Egyetem kutatói. Prof. Dr. Christine Wieck és Sara Dusel kutatási munkatárs előrelépést lát a mezőgazdaságban az állatjólét terén az EU-szerte érvényes szabályozások bevezetése óta. Ugyanakkor jelentős tudásbeli hiányosságokra is panaszkodnak. Álláspontjuk szerint ezek bezárása és a mezőgazdaság változásának anyagi ösztönzése szükséges ahhoz, hogy Európában magasabb szintű állatjólétet érjünk el.
A „Fasztról asztalig” stratégiával az EU lefektette az európai mezőgazdasági és élelmiszer-rendszer fenntartható átalakításának sarokköveit. A több deklarált cél közül az egyik az állategészségügy és az állatjólét javítása a mezőgazdaságban – a tenyésztés, a szállítás és a vágás reformjain keresztül egészen a marketingig és a fogyasztásig.
Az Európai Bizottság jelenleg felülvizsgálja a mezőgazdasági állatjólétre vonatkozó szabályozást. Nemrég fejeződött be az úgynevezett "fitness check". A hatályos állatjóléti szabályozás hatásainak ellenőrzését, szükség esetén azok javítását szolgálja. Prof. Dr. Wieck a Hohenheimi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszerpolitikai Tanszékéről és Sara Dusel kutatási asszisztens. Szakértelmük segít az ígéretes cselekvési lehetőségek megtalálásában és a tervezett intézkedések hatásainak felmérésében.
Jelentős tudáshiányok
A kutatók szerint a meglévő szabályozás előrelépést hozott az állatjólét terén a mezőgazdaságban. Az alkalmazás és a végrehajtás közötti különbségek azonban továbbra is hátráltatják a belső piacot és az állatjólét hasonló szintjének elérését az EU-ban.
Emellett jelentős tudásbeli hiányosságok is vannak: „Hiányzik az információ arról, hogy az egyes tagállamokban milyen körülmények között tartják az állatokat, hogyan szállítják és vágják le” – sajnálja Prof. Dr. wieck „Emellett a meglévő szabályozás az erőforrásokra, például a térre és a gazdálkodási intézkedésekre összpontosít. Az állatok jólétét még mindig túl kevéssé rögzítik magukon az állatokon. Még ha a meglévő uniós szabályokat maradéktalanul végrehajtanák is, valószínűleg csak bizonyos alapvető állatjóléti követelmények teljesülését biztosíthatnák. Az állatok jólétét nem határozzák meg kellőképpen az állatok állapota alapján.”
Az alkalmassági ellenőrzéshez szükséges információk biztosítása érdekében a különböző tenyésztési rendszerek előnyeit és kockázatait a szakirodalomból származtattuk, és szakértői ismereteket kértünk. „Ez lehetővé tette az uniós szabályozás állatokra, gazdaságokra és más érdekelt felekre gyakorolt hatásának durva becslését” – magyarázza Sara Dusel.
Pénzügyi ösztönzők létrehozása és a meglévő kezdeményezések megerősítése
A két tudós véleménye szerint a mezőgazdaságnak a lényegesen magasabb állatjóléti normákra való országos átállása önmagában nem fog működni a piacon, ami rámutat arra, hogy állami intézkedésekre van szükség az állatjólét javítására. „A döntő szempont az anyagi ösztönzés. Jelenleg azonban nincs olyan átfogó uniós szintű finanszírozási stratégia, amely összekapcsolja a mezőgazdasági, kereskedelmi és élelmiszer-politikát, szisztematikusan összekapcsolja a kifizetéseket az állatjóléti előrelépésekkel, és így célzott pénzügyi támogatást biztosít a magasabb állatjóléti előírásokra való átálláshoz” – mondja Prof. Dr. wieck
A kutatók úgy vélik, hogy a közös agrárpolitika mellett már vannak olyan ígéretes kezdeményezések, amelyek uniós szinten is előmozdíthatják az állatjólétet, ezért ezeket meg kell erősíteni. Ezek közé tartozik a tervezett uniós állatjóléti címke, az esetleges uniós állatjóléti nyomon követés, valamint az egyenértékű állatjóléti szabványok beépítése az EU kereskedelmi megállapodásaiba, hogy az uniós előírásokat ne ássák alá az olcsóbb import.
