A fogyasztóvédelmi politikai fórum következetesen az élelmiszerek címkézésének új módjait szorgalmazza

Müller: "A fogyasztónak joga van tudni, hogy egy élelmiszert hol és hogyan állítottak elő és dolgoztak fel"

A Német Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (vzbv) az élelmiszerek címkézésének új módjait sürgette. "A régi típusú élelmiszerek címkézése zsákutcába jutott" - mondja a vzbv elnökségi tagja, Prof. Dr. Edda Mueller. „Újraorientációra van szükség a célokkal: a címkézés értelmessége, közérthetősége, megbízhatósága és hitelessége” – mondta Müller Edda a vzbv fogyasztóvédelmi fórumán a Zöld Hét alkalmából. Ahhoz, hogy a fogyasztók tudatos vásárlási döntésekkel hozzájárulhassanak a mezőgazdasági fordulathoz, és így eleget tudjanak tenni felelősségüknek, átfogó és érthető tájékoztatásra van szükségük.

"A fogyasztónak joga van tudni, hogy az egyes élelmiszer-összetevők aránya mekkora, tartalmaznak-e allergén anyagokat, illetve hol és hogyan állították elő és dolgozták fel az élelmiszert." A vzbv megbízásából készült tanulmány megerősítette, hogy a fogyasztók valóban igénylik ezt a többletinformációt. Az egyértelmű, őszinte címkézés előfeltétele annak, hogy a magas termékminőség megérje a termelők és a fogyasztók számára egyaránt.

A vzbv pozitívan értékeli az EU Bizottság élelmiszercímkézési reformterveit. „A dúsított élelmiszerek címkézésére, az élelmiszereken feltüntetett tápértékre és egészségre vonatkozó információkra vagy a legfontosabb allergének címkézésére vonatkozó tervezett szabályozás, valamint a tápértékjelölés tervezett felülvizsgálata még némi fejlesztést igényel, de nagy lépést jelent a javítás felé. információkat” – mondta Edda Müller. Nem szabad azonban belenyugodnia a babérjai közé. Most Renate Künast szövetségi fogyasztóvédelmi miniszteren múlik, hogy helyes utat állítson be Európában és nemzeti szinten. Ezt azonban következetesebben kell megtenni, mint például a géntechnológiával módosított élelmiszerek címkézésére és termesztésére vonatkozó előírásokkal. Továbbra is jelentős javításra van szükség, különösen a megtévesztő vagy hamis reklám állítások esetében, mint például a kedvezőtlen táplálkozási profillal rendelkező élelmiszerek (pl. édességek) egészséggel kapcsolatos állításainak tilalma.

A vzbv szempontjából a legfontosabb nyitott kérdések, amelyek segítségével a fogyasztók tudatosan dönthetnek egy élelmiszer mellett vagy ellen:

• Valódi információ a termék eredetéről: Nem fordulhat elő, hogy egy terméket csak Németországban csomagolnak, és utána kapják a „Made in Germany” bélyeget.
• Tájékoztatás a tenyésztési és tartási módokról: A tojótyúkokhoz hasonlóan a tartásmóddal kapcsolatos tájékoztatást más haszonállatok esetében is kötelezővé kell tenni.
• az eladási elnevezések valóságtartalma: Nem lehet többé olyan epres joghurt, amely csak eperből származó nyomelemeket tartalmaz.
• az allergén összetevők címkézése: Németországban a gyermekek körülbelül 8%-a és a felnőttek 2,4%-a szenved ételallergiában. Az EU címkézési irányelvének módosítását 2004 novemberéig kell átültetni a német jogba.
• az ömlesztett áruk címkézése: az első rendelettervezet tavasszal kerül megvitatásra.
• a géntechnológiával módosított termékek korlátlan címkézése: az otthonon kívül fogyasztott élelmiszerek és a géntechnológiával módosított takarmányokkal etetett állatokból származó termékek jelenleg mentesülnek a jelölési kötelezettség alól.
• kötelező tápértékjelölés bevezetése: a fogyasztók csak így tudnak szükségleteik szerint választani.
• ingyenes vállalati forródrót-szolgálatok vagy weboldalak létrehozása, valamint a gyártó értelmes címének vagy telefonszámának feltüntetése az egyes termékeken; Az ügyfél csak így tud kapcsolatba lépni a céggel releváns további információk keresése érdekében.
• fogyasztói tájékoztatásról szóló törvény elfogadása: A politikusok felelőssége annak biztosítása, hogy a vállalatok kötelesek legyenek átfogó és valós tájékoztatást adni.

Annak érdekében, hogy a szükséges információkat a fogyasztók rendelkezésére bocsássák, a vzbv új információtovábbítási módokat is szorgalmaz, és egyebek mellett további szkennerrendszerek telepítését is javasolja az üzletben. „Így biztosítjuk, hogy a címke ne legyen túlterhelve, és a fogyasztók továbbra is tájékozódhassanak” – mondta Edda Müller. Ezt az információt a kiskereskedelmi üzletekben is továbbíthatják egy jegyzetfüzetben vagy mappában lévő írásos termékinformációkkal. Ez 1997 óta sikeresnek bizonyult többek között a kenyér- és pékáru-szektorban. A vzbv „lábjegyzetes megoldást” javasol éttermek vagy étkezdék számára.

Forrás: Berlin [vzbv]