Psziché

A cukorbetegség és a depresszió kombinációja veszélyes

A depresszióban szenvedő betegeknél fokozott a diabétesz típusú 2 diabetes mellitus kialakulásának kockázata. De még a meglévő cukorbetegség is növeli a depresszió kialakulásának kockázatát. Ha mindkét betegség összeomlik, az érintettek életminőségére és élettartamára gyakorolt ​​negatív következmények növekednek. Ezért a diabetesDE és a német Diabetes Association (DDG) jobb pszichológiai ellátást igényel a cukorbetegek számára.

A depresszióban szenvedő cukorbetegek megnövekedett kockázata és mindkét betegség jelenlétének negatív hatása jól tanulmányozott a tanulmányokban. Ezek nemcsak összeadódnak, hanem maguk is erősítik: a depresszió nélküli diabéteszekkel összehasonlítva a depressziós cukorbetegek 11-szer nagyobb valószínűséggel bonyolítják a kis ereket. A 2,5 hajtás növeli a nagy edények károsodásának kockázatát, ami keringési zavarokhoz vagy myocardialis infarktushoz vezethet.

Bővebben

A kávéfogyasztás illúziója: a koffein ellensúlyozza az elvonási hatásokat – és szorongást válthat ki

Kávé, tea és energiaitalok: Az emberek szerte a világon fogyasztanak koffeint, hogy reggel felébredjenek, vagy hogy este fittek maradjanak. Ha hagyja, hogy a kávéfőző elkísérjen a nap folyamán, gyorsan megszokja a hatásokat - és még rövid megvonás esetén is fáradtságra, fejfájásra és koncentrációs veszteségre kell számítani. Egy adott génváltozattal rendelkező emberekben a természetes koffein gyógyszer akár szorongást is kiválthat. Egy bristoli, londoni, würzburgi és münsteri kutatócsoport most részletesebben vizsgálta a koffein, a szorongás és figyelem, a szoktatási hatások és a genetika közötti összefüggést.

"Úgy tűnik, hogy a rendszeres koffeinfogyasztás ellensúlyozza az elvonás negatív hatásait" - mondja Dr. Christa Hohoff, a Munsteri Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. 379 fő vett részt. Felük általában keveset vagy egyáltalán nem fogyasztott koffeint, a másik felük pedig mérsékelten vagy nagy mennyiségben fogyasztott – ez legalább napi egy csésze kávénak felel meg. Minden résztvevő teljesen tartózkodott a koffeintől 16 órán keresztül. Ezután vagy koffeint vagy placebót adtak nekik, és megmérték szorongásuk, éberségük és fejfájásuk észlelt szintjét.

Bővebben

Mit gondolsz, hogyan lehet belépni?

A ferde dementia jelzése lehet

A Lipcsei Egyetem és a Würzburgi Egyetem tudósai a közelmúltban izgalmas, bizarr felfedezést tettek: minél inkább kanyarodik a beteg az ágyában, annál nehezebb a kognitív károsodás mértéke. Ha a betegben dőlés mutatkozik, előfordulhat demencia vagy pre-demencia; ezt a British Medical Journal kiadványában jelentették be.

Ennek a felfedezésnek a sajátossága, hogy még a speciális vizsgálati eljárások alkalmazása előtt, a kezelőorvos, még a beteg spontán viselkedésének megfigyeléséből is, azt jelzi, hogy a beteg kognitív teljesítménye károsodhat. Így az új diagnosztikai megfontolások korábban célzottabb és kezelhetőbb lehetőségeket indíthatnak el. A tanulmányt a közelmúltban közzétették a rangos British Medical Journal-ban ("Lying Obliquely - a kognitív károsodás klinikai jele: keresztmetszeti megfigyelési tanulmány", BMJ.2009, Dec 16, 339: b5273).

Bővebben

A cukorbetegek és a szívrohamban szenvedő betegek gyakran szenvednek depressziótól

A szakértők a szűrést javasolják

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek körülbelül egynegyede, a koszorúér-betegségben szenvedő kórházakban pedig minden ötödik beteg depresszióban szenved. "Ennek eredményeként az életminőség jelentősen romlik, akár megnövekedett mortalitásig ezeknél a betegeknél" - magyarázta Prof. Dr. Stephan Herpertz a Bochumi Egyetemi Kórházból január elején a berlini Német Orvosszövetség 34. Interdiszciplináris Fórumán „Progress and Advanced Training in Medicine”. Az érintettek általában egészségtelen életmódot folytatnak, gyakrabban inaktívak és elhízottak. De nem ritkák a fizikai változások, mint például a szív vezetési rendszere, a véralvadás vagy az immunrendszer. A kezelésre vonatkozó ajánlásokat nehéz lenne megfogalmazni. "Az elsősorban fizikailag beteg emberek depresszióját a gyakorlatban gyakran nem ismerik fel, és nem kezelik megfelelően" - mondja Herpertz. Ezért a rutinellátás szerves részeként javasolja a krónikus betegségek rendszeres depressziószűrését.

"A cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvedő betegek depressziója antidepresszánsokkal, pszichoterápiával vagy a kettő kombinációjával kezelhető majdnem olyan jól, mint a depressziós betegek fizikai betegség nélkül" - hangsúlyozta Herpertz. Még mindig nincs azonban olyan meggyőző kezelés, amely megbízhatóan befolyásolná a cukorbetegség vagy a szívkoszorúér-betegség orvosi paramétereit. Például nincs olyan megfelelő kezelés, amely meghosszabbítaná a túlélést a depresszióban szenvedő szívrohamban szenvedő és kevés szociális támogatásban szenvedő betegeknél.

Bővebben

A tesztoszteron nem vitatott

Az új kísérletek eldöntik, hogy a tesztoszteron agresszív, önközpontú és kockázatos viselkedést vált ki az emberekben. A Zürichi Egyetem és a Royal Holloway London egyetemi tanulmánya az 120 vizsgálati alanyokon bizonyult: A rossz hírnévvel rendelkező nemi hormon elősegítheti a tisztességes viselkedést, ha ez a saját státuszának biztosítására szolgál.

A legismertebb nemi hormonnak évtizedek óta tulajdonított tudományos népi irodalom, művészet és média szerepe az agresszivitásnak. Úgy tűnt, hogy a kutatás ezt megerősítette - végül is, a hím rágcsálók kasztrálása csökkentette az állatok közötti veszekedés vágyát. Ez az évtizedek során az előítélethez vezetett, hogy a tesztoszteron agresszív, kockázatos és önző viselkedést okoz. Ahhoz azonban, hogy az állatokon végzett kísérletekből következtetni lehessen, a tesztoszteron ugyanaz az ember számára, most már rosszul bizonyult, Christoph Eisenegger és a közgazdászok Ernst Fehr, Zürichi Egyetem, valamint Michael Naef, a Royal Holloway, London, közös tanulmányaként. mutatja. "Azt akartuk ellenőrizni, hogy a hormon hogyan befolyásolja a társadalmi viselkedést" - magyarázza Dr. Christoph Eisenegger hozzáteszi: "Érdekeltek a kérdés: mi az igazság, mi a mítosz?"

Bővebben

A depresszió terápiás sikere megjósolható

A betegség sajátos jellemzői és genetikai jellemzői lehetővé teszik az antidepresszánsok hatásának előrejelzését

Még mindig nem világos, hogy a depresszióban szenvedő betegek körülbelül 30 százalékában lévő gyógyszerek nem működnek megfelelően. A müncheni Max Plancki Pszichiátriai Intézet tudósai a genetikai és klinikai paraméterek elemzésével vizsgálták ezt a jelenséget.

Céljuk az volt, hogy tisztázzák a terápiás sikert meghatározó tényezőket. Először azonosították az 46 géneket a betegek genetikai anyagában, amelyek pozitívan befolyásolják az antidepresszánsok hatását. E gének jövőbeni jellemzése új betekintést ígér a patogenezisbe és a lehetséges kezelési megközelítésekbe. Érdekes, hogy számos örökletes tényező aktívnak bizonyult az anyagcsere, a szív-érrendszeri és érrendszeri betegségekben. Ezenkívül a terápia különösen kedvező a pozitív génvariánsok nagy számával, szorongásos tünetek hiányával vagy fiatal korban. (Általános pszichiátria archívuma, online publikáció, 8, szeptember 2009)

Bővebben

Antidepresszánsok: Az SNRI bizonyított haszna

A venlafaxin és a duloxetin jobban enyhíti a tüneteket, mint a hatóanyag nélküli gyógyszer

Az Egészségügyi Minőségi és Hatékonysági Intézet (IQWiG) a Szövetségi Vegyes Bizottság (G-BA) nevében megvizsgálta, hogy a depresszióban szenvedő betegek részesülnek-e a szelektív szerotonin és norepinefrin újrafelvétel gátlók (SNRI) hatóanyag-osztályú gyógyszerekből. Eddig e hatóanyagok közül kettőt antidepresszánsként hagytak jóvá Németországban: a venlafaxint és a duloxetint. 18. augusztus 2009-án az intézet bemutatta zárójelentését. Eszerint mindkét hatóanyag előnye a hatóanyag (placebo) összehasonlításában bebizonyosodott: a betegek jobban reagálnak a terápiára, és kevésbé szenvednek depressziójuk tüneteitől. Bizonyíték van arra is, hogy mindkét anyag nemcsak enyhíti a tüneteket, hanem véd a visszaesés ellen is. A biológiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatása

Különböző feltételezések vannak arról, hogy mikor és hogyan alakul ki a depresszió. A lehetséges okok és befolyásoló tényezők sokfélék. Vitathatatlan, hogy a depresszió úgynevezett teljes képe a biológiai és pszichoszociális tényezők összetett kölcsönhatásából származik. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy bizonyos hírvivő anyagok megváltozott vagy csökkent átvitele a központi idegrendszerben szerepet játszik. Itt kezdődik a legtöbb gyógyszeres terápia. A hatóanyagok viszonylag új osztályában, az SNRI-ben állítólag ezek közül a hírvivő anyagok közül kettő (neurotranszmitter) befolyásolható: Ezek gátolják a szerotonin és a noradrenalin újrafelvételét.

Bővebben

Étkezési zavarok nincsenek nők körében - minden ötödik érintett ember ember

Figyelmeztető jelek felismerése - megfelelően reagál

Németországban a becslések szerint az 3,7 millió embernek alulsúlya van. Ezek közül az 100.000 anorexiában és 600.000-ban szenved az étkezési zúzódás függőségében. A Techniker Krankenkasse (TK) jelenlegi adatai igazolják, hogy az étkezési zavarok nem a női nemi terület. Még az emberek egyre betegebbek a feltételezett nőbetegségben. Mostanra minden ötödik érintett ember ember.

Lényegében az étkezési zavarok az 18 és az 30 évek korai között fordulnak elő. Emellett az étkezési zavarok gyakran felfedezetlen állapotok. A problémákat csak akkor ismerik fel, ha a kórházban történő kezelés elkerülhetetlen. A TK szerint az érintettek több mint fele, akiket étkezési zavarok miatt kórházi kezelésre szorítanak, korábban nem voltak szembetűnőek a járóbeteg-ellátás területén.

Bővebben

Megjelent az antidepresszánsokról szóló előzetes jelentés

A bupropion előnyei bizonyítottak / a reboxetin előnyei nem bizonyítottak: A gyártó a tanulmányi adatokat zár alatt tartja

10. június 2009-én az Egészségügyi Minőségi és Hatékonysági Intézet (IQWiG) bemutatta egyes újabb antidepresszánsok előnyeinek felmérésének előzetes eredményeit. A Szövetségi Vegyes Bizottság (G-BA) által megbízott projekt a három hatóanyag, a reboxetin, a mirtazapin és a bupropion XL előnyeinek értékeléséről szól a depresszióban szenvedő felnőtt betegeknél. Az előzetes jelentéshez az érdeklődők, intézmények július 9-ig tehetnek írásos észrevételeket. Reboxetine: Nincs bizonyíték az előnyökre

A három hatóanyag értékelése eltérő volt. Az intézet kutatása szerint a reboxetin (gyártó: Pfizer) hatóanyagot legalább 16 vizsgálatban tesztelték körülbelül 4600 depressziós betegen. Az intézet azonban csak mintegy 1600 beteg adataival rendelkezett. Ha a nem publikált adatokat nem tartalmazza, nagy a kockázata annak, hogy a hatóanyag előnyeit és ártalmait helytelenül értékelik. Az IQWiG ezért arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatokból nem lehet levezetni a reboxetin-kezelés előnyeit. Az IQWIG részletesebben kommentálja ezt.

Bővebben

Széles körben elterjedt betegségdepresszió: a diagnosztika és a terápia javítása

Felelős DGPPN: Az unipoláris depresszió első kombinált kezelési és gondozási irányelve

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség. Az előrejelzések szerint 2030-ra a depresszió lesz az első számú betegség, amely az ipari országok lakosságát érinti. Csak Németországban a becslések szerint a lakosság öt százaléka, azaz körülbelül négymillió ember már érintett.

A széles körben elterjedt betegségdepressziót a magas szám ellenére az esetek felében nem diagnosztizálják, ezért gyakran csak elégtelenül vagy egyáltalán nem kezelik, pedig a kezelés lehetőségei az elmúlt években egyre jobbak lettek. Az ellátási hiányosságok csökkentése, valamint a diagnosztikában és terápiában szerzett tudományos és orvosi know-how fenntartható fejlesztése érdekében a Német Pszichiátriai, Pszichoterápiás és Neurológiai Társaság (DGPPN) más intézményekkel és szervezetekkel együttműködve dolgozott ki új, bizonyítékokon alapuló irányelveket unipoláris depresszió.

Bővebben

Hogyan működik az agy pánikbetegségben?

A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) betekintést nyújt

A pánikbetegségben szenvedő betegek ismételten súlyos szorongásos állapotokat tapasztalnak minden felismerhető kiváltó ok nélkül, amelyet gyakran szívdobogás, légszomj és hányinger kísér. Valójában ezeket az érzékszervi benyomásokat az agy működési zavarai váltják ki. A Max Planck Pszichiátriai Intézet tudósai most funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRT) alkalmaztak az érzelmi információk feldolgozásában részt vevő agyi régiók vizsgálatára. Az egészséges alanyokhoz képest az elmúló pánikbetegségben szenvedő betegeknél fokozottan aktiválódik az amygdala, egy olyan agyterület, amely kulcsszerepet játszik a félelemreakció kiváltásában. Érdekes módon ez a túlműködés párhuzamosan jelentkezik a cingulate és a prefrontális kéreg aktiválódásának csökkenésével. A pánikrohamok nyilvánvalóan abból fakadnak, hogy ezek a magasabb szintű kontroll régiók nem tudják megfelelően ellátni irányító funkciójukat a veszély felmérése során. (PLoS ONE online előzetes publikáció, 20. május 2009.)

Pánikbetegség esetén a szorongás intenzív érzései hirtelen törnek fel anélkül, hogy bármilyen objektív veszélyt felismernénk. A félelem a halálfélelemig fokozódhat, és számos fizikai tünet kísérheti, mint például tachycardia, légszomj, izzadás vagy hányinger. A betegség a lakosság egy-négy százalékában fordul elő, a betegség általában 20-40 éves kor között jelentkezik. A betegek gyakran súlyosan károsodnak. A pánikbetegség tünetei mellett gyakran előfordulnak olyan elkerülő reakciók is, mint az agorafóbia – a nyílt terektől való félelem – elvonási magatartással és depresszív reakciókkal. Szélsőséges esetekben a betegek már nem hagyhatják el otthonukat.

Bővebben