Psziché

Az agyterületek rekombinálódhatnak

Tübingeni tudósok először mutatták be, hogy a széles körben elterjedt neurális hálózatok az agyban alapvetően átszervezik a szükségleteket.

A Tübingeni Biológiai Cybernetika Max Planck Intézet tudósai először mutatták be, hogy a nagy agyterületek aktivitása hosszú távon megváltoztatható a hippocampus idegsejtjeinek kísérleti ingerlésével. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás mikrosztimulációval és elektrofiziológiával történő kombinálásával képesek voltak nyomon követni, hogy a neuronok nagy aránya a patkányok elővegyületében rekombinálódjon. Ez az agyterület aktív, ha valamit eszünkbe, vagy magunkat orientáljuk. Az így kapott eredmények az első kísérleti bizonyíték arra, hogy az agy nagy része megváltozik a tanulási folyamatok során. (Current Biology, 10, március 2009)

Bővebben

Antipszichotikumok növekedése az idősek a stroke kockázata

Az antipszichotikumot szedő idős betegek fokozzák a stroke kialakulásának kockázatát. Ezt a német Stroke Society jelezte egy közelmúltbeli brit tanulmány alkalmából. Az antipszichotikumok többek között csillapító hatással vannak a nyugtalanság, az agresszív viselkedés és a hallucinációk állapotára. A vizsgálati eredmények szerint a demenciában szenvedőknek különösen kockázatosak. A német Stroke Society ezért felszólít az idősek gyógymódjának újragondolására.

Bővebben

A pánikbetegségek az esetek 90 százalékában sikeresen kezelhetők

A pánikrohamokban és klausztrofóbiában (agorafóbiában) szenvedők speciális pszichoterápiával viszonylag rövid idő alatt megszabadulhatnak szenvedésüktől. Ezt egy egész Németországra kiterjedő tanulmány bizonyítja, amely a következő napokban készül el. A projektben a Greifswaldi Egyetem Pszichológiai Intézete is részt vett. A vizsgálat 47 résztvevője közül 360-et kezeltek itt.

Bővebben

Stressz: Miért vált egészségkárosítóvá egy egykor jótékony reflex?

A vészhelyzeti programtól az állandó riasztásig

Testünk spontán stresszreakciói – szapora szívverés, fokozott légzés, feszült izmok, éber agy – nélkül túl későn ismernénk fel bizonyos veszélyeket. Rendkívül hasznos mechanizmus. Korai őseink erre általában izommunkával reagáltak: harcolj vagy menekülj. A mai életmód azonban aligha ad lehetőséget arra, hogy a stresszt testmozgással ellensúlyozzuk, mint az őskorban. "Ez az életmentő sürgősségi programot veszélyes kórokozóvá változtatta" - magyarázza Christoph Bamberger professzor, a Hamburgi Orvosi Prevenciós Központ igazgatója az "Apotheken Umschau"-ban.

Bővebben

Felfedezett félelmet vált ki az agyban

Az RWTH kutatója részt vesz a dopmanin és a szorongás közötti kapcsolatról szóló tanulmányban

Ijedt macska vagy menő zokni: Az, hogy egy személy mennyire fél vagy bátor, többek között az agy bizonyos folyamataitól is függ. Egy nemzetközi tudóscsoport, köztük Univ.-Prof. dr orvosi Gerhard Gründer, az RWTH Kísérleti neuropszichiátria oktatási és kutatási területének vezetője először tudta kimutatni, hogy a szorongó emberekben magas a dopamin koncentrációja az amygdalában. Ez az úgynevezett amygdala az agykéreg alatti halántéklebenyben található. A szorongás érzését az agyi terület többé-kevésbé intenzív cseréje az elülső cingulummal is táplálja vagy csökkenti. Az új alapkutatási eredmények, amelyeket a közelmúltban tettek közzé a Nature Neuroscience című magas rangú folyóiratban, segíthetnek új farmakológiai és viselkedésterápiás megközelítések kidolgozásában a pánik- és egyéb szorongásos betegségekben szenvedők számára.

Bővebben

Növelni kell a normál szellemi képességet? Új kutatási projekt az agydoppingot vizsgálja

A BMBF német-kanadai kutatási projektet finanszíroz a kognitív fejlesztés etikai, szociokulturális és neuropszichiátriai vonatkozásairól

Az ember mentális képességei egyre fontosabb szerepet játszanak a modern tudásalapú társadalmakban. Ennek fényében egyre nagyobb érdeklődés övezi azt a lehetőséget, hogy pszichotróp szerek vagy egyéb módszerek segítségével a saját szellemi teljesítőképességét a normál szintet meghaladó mértékben növeljék. Igaz, hogy az idegtudományok egyre jobban megmagyarázzák agyunk működését, és így azt is, hogy statisztikailag „normálisan” működik-e. A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem új kutatási projektje azt vizsgálja, hogyan születnek ilyen értékelések, mi tekinthető pontosan normálisnak, és hogy a javulás megfelel-e értékeinknek és etikai elképzeléseinknek, és ha igen, milyen mértékben. A projekt filozófiai, pszichiátriai, idegtudományi és orvosetikai kutatásokat egyesít, és a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) finanszírozza 2008 és 2011 között, mintegy 500.000 XNUMX euróval.

Bővebben