Roland Berger tanulmánya a szerkezetátalakításról

A megkérdezett vállalatok többsége legkésőbb 2011 végéig várhatóan visszatér a jelentős növekedéshez

Körülbelül 800 igazgatósági tag és vezérigazgató felmérése több mint 14 iparág vállalatai közül - a megkérdezettek 57% -a gondolja úgy, hogy a válság már mélyponton van: Várható gazdasági növekedés 2010-re: 1–1,5% (2011-re: 1,5–2%) - A megkérdezett vállalatok 54% -a várhatóan ismét eléri a válság előtti értékesítési szintet a 2007/2008-tól 2011-ig - Jelentősen kevesebb elbocsátást terveznek 2010-re, mint 2009-ben - Csak 9% tartja továbbra is fenyegetőnek vállalatának likviditását, de mintegy fele panaszkodik romlásra a hitelfeltételek

A német igazgatósági tagok és ügyvezetõ igazgatók többsége úgy véli, hogy a válság mélypontját túllépték. 2011-től ismét növekedésre számítanak, de a munkanélküliség és a hitelezés terén is romlik a helyzet. Ezek a Roland Berger Strategy Consultants hatodik tanulmányának eredményei a németországi szerkezetátalakításról. A tanulmányban több mint 14 különböző iparág közepes méretű és nagyvállalatai vettek részt. A tanulmány célja annak kiderítése volt, hogy a válság mennyire és mely területeken foglalkoztatja még mindig a német vállalatokat 2010-ben, és hogyan értékelik a vezetők az elkövetkező fellendülés lehetőségeit.

"A német ügyvezető igazgatók és vezetők többsége ismét pozitív hangulatban van, és azt feltételezi, hogy a válság legrosszabb szakasza van mögötte" - mondja Max Falckenberg, a Roland Berger Strategy Consultants Competence Center Vállalati teljesítményért felelős partnere. "De ami még fontosabb: csaknem háromnegyedük arra számít, hogy 2012-re ismét eléri a 2007/2008-as válság előtti értékesítési szintet, és jó fele még 2011-re is." Az idei évre továbbra is 1,5-2011 százalék közötti, 1,5-re 2-XNUMX százalék közötti gazdasági növekedést várnak a cégek. "A gyógyulás útján azonban továbbra is veszélyek leselkednek" - figyelmeztet Falckenberg. "A résztvevők csaknem kétharmada rövid távon növekvő munkanélküliséggel és rosszabb hitelezési feltételekkel számol."

Maga a válság idején a vállalatok igyekeztek elkerülni az elbocsátásokat, és nagymértékben támaszkodtak a részmunkaidős modellekre a költségek csökkentésében, például a túlórák és a rövidített munkaidő csökkentésében. Emellett a mérsékelt bérmegállapodások segítettek a munkahelyek biztosításában.

Fókuszban a finanszírozási és növekedési piacok

"Miután 2009-ben egyértelműen a költségcsökkentő intézkedésekre összpontosítottak, 83-ben a vállalatok 2010 százaléka visszatért a növekedési és értékesítési kezdeményezésekhez" - mondja Jakob Rüden társszerző. "A szerkezetátalakítás témája azonban nem a múlté: a legtöbb projekt jelenleg megvalósítás alatt áll." A legtöbb vállalat azt feltételezi, hogy a teljes szerkezetátalakítási folyamat legfeljebb tizenkét-tizennyolc hónapig tart. "A személyi költségekre nehezedő nyomás kisebb, mint 18-ben: 2009-ben tíz százalékkal csökkentették, célértékként tizenkét százalék körüli értéket neveztek meg a megkérdezettek. 2009-ben tehát csak mérsékelt csökkenés várható" - mondja Falckenberg. "Az összes érintett fél jó együttműködésének köszönhetően gyakran elkerülhetőek voltak a működési okokból történő elbocsátások."

A válság idején a cégek 26 százaléka kritikusnak minősítette likviditási helyzetét, jelenleg még csak a cégek kilenc százalékában van akut likviditási probléma. A megkérdezettek 50 százaléka jelenleg elsősorban a rosszabb hitelfeltételekre panaszkodik, mint például a magasabb fedezeti követelmények és kamat.

Emiatt a hangsúly továbbra is a likviditást biztosító operatív intézkedéseken van. A nehéz hitelezési helyzet miatt a cégek túlnyomó többsége (69%) saját forrásból tervezi finanszírozni a jövőbeni növekedést. A cégek elsősorban az ázsiai piacra támaszkodnak: Ázsiában 79 százalékuk számít erőteljes növekedésre, Európára viszont mindössze tíz százalék számít erőteljes növekedésre.

Következtetések a válságból

A vizsgálat eredményei szerint a megkérdezett menedzserek négy tanulságot vontak le a tanulmányból: Egyrészt magasabb likviditási tartalékra és saját tőkearányra van szükség a jövőbeli válságokra való felkészüléshez. Másodszor, a likviditás biztosítása érdekében központi operatív intézkedésként a forgótőke (forgóeszközök) állandó optimalizálására van szükség. Harmadrészt fontos a változó költségstruktúrák kialakítása, különösen a személyzet számára, hogy rugalmasan tudjunk reagálni az üzleti volumen visszaesésére. Negyedrészt pedig már a válság idején meg kell teremteni az értékesítési kezdeményezéseken keresztüli jövőbeli növekedés alapjait, hogy ki tudjuk használni a verseny gyengeségeit. „A válságot még nem sikerült leküzdeni, a gazdasági fellendülés felé vezető út visszaesései sem zárhatók ki” – összegzi Falckenberg. "De a vizsgálatunk eredménye egy tiszta ezüst bélésre utal."

Letöltheti ezt az előadást a tanulmány [itt] ingyenesen letölthető.

Forrás: München [RBSC]