Állami állattenyésztési címkézés nagy hézagokkal
A különböző médiában megjelentek szerint az állami állattenyésztési címkézésről szóló törvénytervezet jelenleg kering a szövetségi kormányon belül. Ez idáig értéktelen modell volt a német baromfiipar számára: a papír nagyrészt a kiskereskedelmi marketing csatornára korlátozódik, figyelmen kívül hagyva az otthonon kívüli fogyasztás és vendéglátás teljes területét, és a feldolgozott húst is elfelejti szerepeltetni. termékek a szabályozási területen. "A jelenlegi törvényjavaslat ebben a formában nem lehet és nem is lehet törvény" - bírálja Friedrich-Otto Ripke, a Német Baromfiipar Központi Szövetségének (ZDG) elnöke.
A törvénytervezet a Cem Özdemir szövetségi miniszter által a közelmúltban bemutatott, az állami állattenyésztési címkézés kulcsfontosságú kérdéseiről szóló dokumentumra épül. A tervek szerint kötelező jelölést helyeznének el a hús csomagolásán, amely a jövőben átlátható tájékoztatást ad majd a fogyasztóknak arról, hogyan tartottak egy állatot Németországban.
Friedrich-Otto Ripke, a ZDG elnöke számára a benyújtott tervezet egy pofon a német hústermelőknek: „Ezáltal Németország állattartóival és cégeivel teljesen versenyképtelenné válna az EU-n belül, mint állattartási helyszín. Egyetlen szótagot sem magyaráznak el a helyi gazdáknak, hogyan finanszírozzák istállóik átalakítását. Ezeken a hatalmas pénzügyi terheken túl még mindig nincs előírva az eredet kötelező jelölése minden marketingcsatornán a német áruk egyértelmű jelzése és elismeréseként. Ez nem működhet – különösen nem az infláció idején, amikor egyértelműen az olcsóbb élelmiszerek vásárlása irányul.”
A törvénytervezet sem rendelkezik a lakáson kívüli fogyasztásra való alkalmazásról. „Szövetségi miniszterünk tudatosan elfelejti szabályozni a piac több mint felét. A húsértékesítés több mint 50%-a erre a területre irányul. Itt különösen fontos lenne az állatok tenyésztésével és származásával kapcsolatos nagyobb átláthatóság. A kötelező címkézés mellőzése hosszú távon halálos a hazai értékteremtés számára” – folytatta Ripke. A lényegesen alacsonyabb állattenyésztési színvonalú külföldi árukat még inkább feldolgozzák a gasztronómiában, étkezdékben és nagykereskedőkben, és kiszorítják a német árukat: „Özdemir szövetségi miniszter a háza nyilvánosságra került javaslatával aktívan beindítja a húsimportot. Ez nem lehet és nem is lehet szándéka, és a Bundestagnak meg kell akadályoznia ezt!”
A ZDG elnöke megjegyzi, hogy alkotmányos okokból a Bundestag nem tudja elfogadni, hogy az állami tenyésztési címkén kívül ne engedélyezzenek további címkéket a tenyésztési típusra. „Nem engedjük, hogy kitiltsák magunkat az Animal Welfare Initiative bevált címkéjéről, amelyet ma már a német fogyasztók háromnegyede jól ismer, és amely a baromfit tartalmazó élelmiszerek több mint 80%-án megtalálható!” – hangsúlyozza Friedrich. -Ripke Ottó.
A baromfihúsra vonatkozó uniós forgalmazási előírások sürgős kiigazítása szükséges
Ahogy az várható volt, a Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) kezdetben a sertések címkézésének kötelezettségére korlátozza tervezetét. Az egyéb állatfajokra, például baromfira való kiterjesztésre nincs időhorizont meghatározva – csak a homályos szándék. „Ez több mint sajnálatos, mert a baromfihús iránt egyre nagyobb a kereslet, és már most is fontos szerepet játszik az Állatjóléti Kezdeményezésben. Tehát az attitűdcímkézés eleve lusta és hiányos kompromisszum lenne. Miért ez az akasztós játék? Mivel a BMEL és Özdemir miniszter vonakodnak attól, hogy végre aktívan és erőteljesen előmozdítsák a baromfihúsra vonatkozó uniós forgalmazási előírások sürgősen szükséges felülvizsgálatát Brüsszelben” – kéri Ripke, a ZDG elnöke, hogy európai szinten nagyobb sebességgel dolgozzanak.
Ahhoz, hogy Németországban jövőbiztos állattenyésztést lehessen végezni, és így garantálni lehessen a helyi lakosság élelmezésbiztonságát, politikai akarat szükséges a holisztikus megoldások megvalósítására.
A legfontosabb szempontok a német baromfiipar szempontjából a következők:
- Tisztázza a finanszírozás kérdését, és garantálja az állattulajdonosok számára a többletköltségek 20 éven keresztüli megtérítését.
- A kötelező tenyésztési és származási címkézés kombinálása.
- Tartalmazzon otthonon kívüli területeket gasztronómiával, étkezdékkel és nagykereskedőkkel.
- Jogilag lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egyáltalán magasabb szintű gazdálkodást hajtsanak végre (építési törvény kiigazítása, TA-Luft nyitózáradéka).
- A baromfihúsra vonatkozó uniós forgalmazási előírások módosítása a címkézés előkészítése érdekében – Európa-szerte!
Ripke szerint a párton kívüli összes politikai vezetőnek most gyorsan be kell zárnia az állami állattenyésztési címkézésről szóló törvénytervezet hiányosságait: „Az érvek az asztalon vannak. Még van idő a sürgősen szükséges törvénymódosításokra, hogy több éves vita után végre elindulhasson egy életképes és előremutató koncepció. A BMEL tervei szerint továbbra is érték nélküli modell marad, és veszélyezteti Németországot, mint az állattenyésztés helyszínét. Továbbra is készek vagyunk és boldogok vagyunk a konstruktív együttműködésre” – hangsúlyozza a ZDG elnöke. „Többször kértük a megfelelő megbeszéléseket illetékes körökben. A BMEL legkorábbi időpontja a ZDG-nek 18. november 2022. – komolyan?”
A ZDG
A Német Baromfiipar Központi Szövetsége e. Az V. szakmai ernyő- és ernyőszervezetként szövetségi és uniós szinten képviseli a német baromfiipar érdekeit a politikai, hivatalos és szakmai szervezetekkel, a nyilvánossággal és külföldön egyaránt. A mintegy 8.000 tagot szövetségi és állami egyesületek alkotják.
