A változások az új évben [1] Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Áttekintés a főbb változások és az új szabályokat, amelyek a 1. Januárban és akkor lép hatályba elején 2012 joghatósága alá a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium.
1. Munkaerő-piaci politika, munkanélküli-biztosítás és az álláskeresők alapbiztosítása
a) Új standard igények az álláskeresők alapbiztonságában
1. január 2012-től új szabványos követelmények vonatkoznak az álláskeresők alapbiztosítására. A II. munkanélküli segély és a szociális segély ("Hartz IV") egyedülálló kedvezményezettjei esetében az általános követelmény az év elejétől havi 374 euróra emelkedik. A standard követelményszintek szintje 1.1.2012-től részletesen:
1. standard követelményszint (egyedülálló és szülői kedvezményezettek): 374 €
Alapszükséglet 2. szint (mindegyik két, közös háztartásban élő partner esetén): 337 €
3. standard követelményszint (felnőtt kedvezményezettek, akik nem élnek saját háztartásukban, vagy partnerükkel közös háztartásban): 299 €
Alapszükséglet 4. szint (fiatalok 14 évtől 18 éves korig): 287 €
5. standard követelményszint (6 évtől 14 év alatti gyermekek): 251 €
Alapkövetelmény 6. szint (gyerekek 0-tól 6 éves korig): 219 €
A standard szükséglettől függő többletszükségletek egy része is magasabb, például az egyedülálló szülők esetében.
2011. december végéig minden ellátási közösség írásos értesítést kap a Szövetségi Munkaügyi Ügynökségtől a számukra bekövetkező változásokról.
b) Új levonás a munkanélküli segélyben részesülő szövetségi önkéntesek számára II
Azok az emberek, akik részt vesznek szövetségi önkéntes szolgálatban vagy ifjúsági önkéntes szolgálatban, és II. munkanélküli segélyben is részesülnek, a jövőben havi 175 euró átalányösszegű levonásban részesülnek zsebpénzükből anélkül, hogy igazolniuk kellene kiadásaikat (biztosítási és bevételi kapcsolódó kiadások). Eddig csak 60 eurónyi összeg volt mentes a zsebpénz alól. Ezen túlmenően azonban a jövedelemhez kapcsolódó kiadások és a biztosítási díjak levonhatók az igazolás alapján. Biztosított, hogy az új szabályozás következtében egyetlen önkéntesnek sem lesz rosszabb a helyzete, mint a korábbi rendeletben.
c) külföldi munkavállalók foglalkoztatása
1. január 2012-jén lépett hatályba a munkavállalási engedélyek szabályozását módosító és hatályon kívül helyezésről szóló rendelet. A rendelet eltörli a Bulgáriából és Romániából származó, egyetemi végzettségű szakmunkások, gyakornokok és idénymunkások foglalkoztatására vonatkozó munkavállalási engedélykötelezettséget, mielőtt 2014-től életbe lépne a munkavállalók korlátlan szabad mozgása. Az idénymunkások munkavállalási engedélykötelezettsége alóli mentessége a mező- és erdőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban, a zöldség-gyümölcs-feldolgozásban, valamint a fűrészüzemben történő évi hat hónapig terjedő foglalkoztatásra vonatkozik. A szakképzést igénylő munkakörökben a munkavállalási engedélyt a jövőben bolgár és román szakmunkásoknak adják ki a hazai álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeinek vizsgálata nélkül, ha a munkakörülmények megfelelnek a hasonló hazai alkalmazottakénak.
d) Törvény a munkaerő-piaci integrációs lehetőségek javításáról
A munkaerő-piaci politikai eszközök következetesen a következő célokhoz igazodnak: nagyobb decentralizáció, nagyobb rugalmasság, nagyobb egyéniség, magasabb minőség, nagyobb átláthatóság. Ennek érdekében átszervezik az eszközöket és csökkentik a szabályozás sűrűségét. Körülbelül negyedével csökken az eszközök száma, és bővül a cselekvési lehetőség. A jövőben minden munkaerõ-fejlesztési intézkedést végzõ intézmény és minden utalvánnyal használható intézkedés külsõ jóváhagyást igényel. A fogyatékkal élők és súlyosan fogyatékosok bérpótló juttatásai, részvételi kedvezményei nem változnak. A támogató szolgáltatások főbb változásai a következők:
Az alábbi változások a törvény kihirdetését követő napon lépnek életbe. a bejelentés várhatóan 31. december 2011-ig lesz:
indulási támogatás
Az indulási támogatás teljes egészében diszkrecionális juttatássá alakul át. Változások történtek a jogosultsági feltételekben és a támogatás időtartamában: A jövőben a támogatás feltétele legalább 150 (korábban 90) napos munkanélküli segélyre való jogosultság lesz. Az első hat hónapban az indulási támogatás az utoljára folyósított munkanélküli segély összege, plusz a társadalombiztosítás havi 300 eurós átalánya (korábban kilenc hónap). A következő kilenc hónapban az indulási támogatás havi 300 euró (korábban hat hónapig).
rövid távú pótlék
A jó gazdasági fejlődés és az előrejelzések miatt 2011 végén megszűnnek a gazdasági válság idején bevezetett, rövidített munkaidő-kedvezményekre vonatkozó speciális szabályozások. Ez alól kivételt képez az a szabályozás, amely szerint a rövidített munkaidő-kedvezményt megelőzően megkötött cégbiztonsági megállapodások munkahelyek megőrzése érdekében kapnak, nem csökkentik az utólagos rövidített munkaidő-kedvezmény összegét. Ez a rendelet határozatlan ideig érvényes.
Az alábbi változás 1. január 2012-től lép életbe:
fizetésképtelenségi pénzkiosztás
A munkavállalók fizetésképtelenségi ellátásra való jogosultságát a munkáltató által fizetendő havi járulék finanszírozza. A járulék mértéke 2010-ben még 0,41 százalék volt a munkabér alapján, amely szerint számítják ki a társaságnál foglalkoztatottak, köztük a gyakornokok után a kötelező nyugdíjbiztosítási járulékot. Mivel a gazdaság váratlanul pozitívan fejlődött, 2010-ben többlet keletkezett a fizetésképtelenségi pénz allokációjában, így 2011-ben nem kellett allokációt kivetni, a 2010-es többletet pedig 2011-ben nem használták fel teljesen. A 2012-es illeték mértéke ezért alacsony, 0,04 százalékos marad.
Az alábbi változások lépnek életbe 1. április 2012-jén:
Aktiválás és szakmai integráció
Az aktiválási és szakmai integrációt szolgáló intézkedésekhez az allokációs eljárás mellett alternatív utalványeljárás (aktiválási és elhelyezési utalvány, AVGS) is bevezetésre kerül. Ez tovább bővíti az egyéni igény szerinti támogatás lehetőségét, és erősíti a minőségbiztosítási versenyt a munkaerő-piaci szolgáltatók között. A magán-munkaközvetítő irodák felvételére szolgáló elhelyezkedési utalvány állandó diszkrecionális juttatásként minden álláskereső számára beépül az aktivációs és foglalkozási integrációs intézkedésekbe. A munkanélküli segélyben részesülők hat hét munkanélküliség után AVGS-re jogosultak, ha kötelező biztosítási jogviszonyban helyezkednek el. A munkaadónál végzett próbaidőszak lehetséges időtartama négyről hat hétre emelkedik. A tartós munkanélküliek és a súlyos elhelyezkedési akadályokkal küzdő fiatalok esetében a Szociális Törvénykönyv második könyve (SGB II) jogi szférájában e próbaidőszakok lehetséges időtartama legfeljebb tizenkét hétig meghosszabbodik.
pályaválasztás és szakképzés
A kezdeti pozitív eredmények miatt a Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség pályakezdési támogatása állandó jelleggel kerül bevezetésre, és a pénzügyi hozzájárulás felét harmadik felek biztosítják. Valamennyi általános oktatási intézményben elvégezhető. A bevezető minősítés ellenőrzési eszközként változatlan marad. Emellett lehetőség nyílik az ifjúsági szállók arányos beruházási finanszírozására.
szakmai továbbképzés
A demográfiai változások jelenlegi kihívásai miatt a szakképzés finanszírozási lehetőségei továbbfejlesztés alatt állnak. A különféle szabályozásokat összefoglaljuk. A kis- és középvállalatoknál az idősebb munkavállalók továbbképzésének elősegítése során lehetőség nyílik a Szövetségi Munkaügyi Hivatal számára, hogy a továbbképzési költségek egy részét viselje. Három évre korlátozva ez a továbbképzési támogatás 45 év alatti munkavállalók számára is elérhető. A költségek legalább 50 százalékát a munkáltatónak kell viselnie.
Lehetőség nyílik az SGB II jogi csoport számára a továbbképzési intézkedések célzott beszerzésére. Ez megkönnyíti a munkaerőpiactól távolabb eső és az oktatási utalvánnyal nehezen kezelhető csoportok számára a továbbképzéshez való hozzáférést.
munkavállalást
A munkavállalók integrációs támogatását egységesítik és racionalizálják. Az 50. életévüket betöltött munkavállalók esetében az integrációs támogatás maximális 36 hónapos támogatási időszaka további három évig, 2014 végéig marad érvényben. Emellett továbbra is érvényesek a fogyatékkal élőkre vonatkozó kiterjesztett jogosultsági feltételek. A finanszírozási hiányosságok elkerülése érdekében 31. március 2012-ig meghosszabbítják a munkavállalók továbbképzésének elősegítésére, az idősek beilleszkedési támogatására és az elhelyezkedési utalványra vonatkozó előírásokat.
Államilag finanszírozott foglalkoztatás
A közfinanszírozott foglalkoztatás eszközei az álláskeresők alapbiztosításában két eszközben egyesülnek. Finanszírozást biztosítanak a munkalehetőségekhez a járulékos költségek kompenzációjával (SGB II. 16d. szakasz), valamint a munkaviszonyokhoz bértámogatással (SGB II. 16e. szakasz). Mindkét eszköz alárendeltje a kötelező munkaerő-közvetítő szolgáltatásnak és a diszkrecionális integrációs szolgáltatásoknak, amelyek az általános munkaerő-piaci közvetlen integrációt célozzák. Az SGB III területén a munkahelyteremtési intézkedések a negatív értékelési eredmények miatt a továbbiakban nem érvényesek.
Önálló vállalkozók integrációját szolgáló szolgáltatások
Az SGB II. szerinti ellátásban részesülő egyéni vállalkozóknak nyújtott kölcsönökről/támogatásokról szóló korábbi szabályozás (SGB II. 16c. §) kiegészül a tanácsadás és a tudásátadás konkrét előmozdításának lehetőségével. Ide tartozik a coaching népszerűsítése, valamint a vállalat felszámolása során nyújtott támogatás (például az eladósodás vagy a túlzott eladósodás elkerülése érdekében).
Ingyenes promóció
Az ingyenes finanszírozás esetén a tartós munkanélküliek és a súlyos elhelyezkedési akadályokkal küzdő fiatalok feltöltési és kijátszási tilalma teljesen megszűnik. A munkaügyi központoknak így újabb lehetőségük nyílik arra, hogy rugalmasan reagáljanak az érintettek összetett problémáira. A helyi integrációs alapok 16 százalékának megfelelő közös költségvetést biztosítanak a munkaviszonyok előmozdítására (SGB II. 16e. szakasz) és ingyenes finanszírozásra (SGB II. 20f. szakasz). A munkaügyi központok rugalmasan dönthetik el, hogy melyik eszközhöz milyen mértékben használják fel a forrásokat.
e) Második lépés a munkaügyi központ reformjának végrehajtásában
1. január 2012-től a már meglévő 67 jóváhagyott önkormányzati szerven (választható önkormányzaton) kívül további 41 vidéki és városi körzet látja el önállóan az álláskeresők alapvető biztonsági (SGB II) feladatait. hatóság. Ez azt jelenti, hogy 2012-től az SGB II-ben az összes helyi munkaügyi központ 25 százaléka választható önkormányzatként lesz megszervezve. A munkaügyi központok 75 százaléka közös intézmény marad, amelyet helyben alakítanak ki a munkaközvetítők és az önkormányzatok. A szolgáltatásnyújtásért felelős iroda a helyi szervezeti felépítéstől függetlenül a „Jobcenter” megjelölésről mindig felismerhető. Az SGB II opciós modelljének 1. január 2012-jei hatállyal történő törvényi meghosszabbításáról a Bundestag és a Bundesrat döntött a 2010-es munkaügyi központ reform részeként.
f) A munkaügyi központok nagyobb átláthatósága és összehasonlíthatósága egységes célellenőrzési rendszer révén
A Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium, a szövetségi államok, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség és az önkormányzati ernyőszervezetek egységes célellenőrzési rendszerben állapodtak meg. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi központok a szponzorációtól függetlenül (az ún. közös intézményeknél a munkaügyi kirendeltség és az önkormányzatok, az ún. jóváhagyott önkormányzati szponzorok esetében egyedül az önkormányzatok) egységes szabályozással ellenőrzik. Ez átláthatóságot és összehasonlíthatóságot teremt. A „segélyszükséglet csökkentése”, „a foglalkoztatásba való beilleszkedés javítása” és a „hosszú távú segélyezés elkerülése” törvényben rögzített célok mellett más célok is megállapodhatnak.
2. Munkajog és Munkavédelem
a) Rendelet a kölcsönzött munkavállalók minimális béréről
A 1. január 2012-jén hatályba lépett rendelettel első ízben rögzítették a munkaerő-kölcsönzés díjazásának kötelező alsó határát. A minimál órabér összege regionálisan differenciált, és 1. január 2012-től 7,01 euró Kelet-Németországban Berlint is beleértve, és 7,89 euró az összes többi szövetségi államban. A minimálórabért 1. november 2012-jétől keleten 7,50 euróra, nyugaton 8,19 euróra emelik. A rendelet érvényességi ideje 31. október 2013-ig korlátozott.
b) Tetőfedő szakmára vonatkozó minimálbér szabályozás
1. január 2012-jén lép életbe a tetőfedő szakmára vonatkozó hatodik minimálbér-szabályozás. Ez a minimálbér-rendelet a tetőfedő szakmára vonatkozó ötödik minimálbér-rendelet folytatása, amely 31. december 2011-én hatályát veszti. Az ágazatban az országosan kötelező érvényű minimális órabér 1. január 2012-től 11,00 euróra, 1. január 2013-től 11,20 euróra emelkedik. A rendelet érvényességi ideje 31. december 2013-ig korlátozott.
c) Minimálbér szabályozás az épülettakarító szakmában
1. január 2012-jén lép életbe az épülettakarító szakma harmadik minimálbér-szabályozása. Ez a minimálbér-rendelet a második, 31. december 2011-én hatályát veszti épülettakarítási minimálbérrendelet utórendelete. Az épülettakarítás harmadik minimálbér-rendeletének hatályba lépésével Nyugaton a belső- és karbantartó takarítás minimálbérét 1. január 2012-től 8,82 euróra, 1. január 2013-től 9,00 euróra emelik. Keleten 1. január 2012-től 7,33 euróra, 1. január 2013-től 7,56 euróra emelik. Nyugaton 1. január 2012-től nem változik az üveg- és külső tisztítás minimál órabére, 11,33 euró. Keleten a minimál órabér továbbra is 8,88 euró, és 1. január 2013-től 9,00 euróra emelkedik. A minimálbérről szóló rendelet érvényességi ideje 31. október 2013-ig korlátozott.
d) Új munkajog a külföldiek illegális foglalkoztatására
Az Európai Unió tartózkodási jogi irányelveinek végrehajtásáról és a nemzeti jogszabályoknak az EU vízumkódexhez való igazításáról szóló törvény többek között az illegálisan foglalkoztatott külföldiek védelmét szolgáló fontos munkajogi előírásokat tartalmaz (Lakóhelyi törvény 98a. §). Az uniós jog előírásainak megfelelően a munkáltatónál illegálisan foglalkoztatott külföldiek a jövőben könnyebben érvényesíthetik díjazási igényüket. Ebből a célból két megdönthető feltételezés született:
Feltételezzük, hogy a külföldi három hónapja munkaviszonyban áll, és a foglalkoztatásért a szokásos díjazás illeti meg.
Az illegálisan foglalkoztatott külföldi fizetési követeléseiért a munkáltatón kívül minden érintett vállalkozó felel, akinek megbízásából a munkáltató dolgozik.
Lásd még lent a 3. h) pont alatt. A törvény 26. november 2011-án lépett hatályba.
3. Társadalombiztosítás, nyugdíjbiztosítás és szociális törvénykönyv
a) Járulék mértéke a kötelező nyugdíjbiztosításban
A kötelező nyugdíjbiztosításban 1. január 2012-től a járulék mértéke az általános nyugdíjbiztosításban 19,6 százalék, a bányásznyugdíjbiztosításban 26,0 százalék.
b) A nyugdíjkorhatár emelése: a nyugdíjba vonulás 67 évesen fokozatosan kezdődik
2012-ben 67 évesen indulnak nyugdíjba az új nyugdíjasok, és ezzel együtt a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben a korhatárok fokozatos emelése.
Az 2012-ben születettek esetében 1947-től kezdődik meg az öregségi standard nyugdíj korhatárának fokozatos emelése: ez a korhatár most 65 év 1 hónap. A következő születési kohorszoknál a szokásos nyugdíjkorhatár kezdetben további egy hónappal emelkedik; később évente kéthavi lépésekben növelik. Csak az 1964-ben születettek és annál fiatalabbak esetében lesz a normál nyugdíjkorhatár 67 év.
A normál nyugdíjkorhatár emelése más típusú nyugdíjakat is érint.
A 35 év biztosítási idővel tartósan biztosítottak öregségi nyugdíja esetén a legkorábbi nyugdíjkorhatár 63 év. Az öregségi nyugdíj levonás nélküli igénybevételének korhatára azonban fokozatosan emelkedni fog. Ennek megfelelően a korai kivonás levonása a korábbi 7,2%-os maximumról 0,3%-kal nő az emelés minden hónapjára. Ez az 1949-ben született biztosítottakat érinti. A korhatárt az 1949 januárjában születettek egy hónappal, az 1949 februárjában születettek két hónappal, az 1949 márciusa és decembere között születettek pedig három hónappal emelik. A korengedményes nyugdíjaknál ezzel a gyorsabb emeléssel az 1947-ben és 1948-ban születettek esetében elmaradt emelés 2012-től pótolja ezt a nyugdíjtípust, és összhangban lesz az általános nyugdíjkorhatár emelésével. Az 1949 márciusa után született biztosítottak esetében az emelés ismét a normál nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan történik.
A súlyosan fogyatékosok öregségi nyugdíjánál a korhatárt mind a korengedményes, mind a levonás nélküli lehívásra emelték. Az 1952-ben születettek érintettek, itt is eleinte gyorsítják az emelést, hogy az 1947-1951 között születetteknél elmaradt emelést felzárkóztassák, és összhangba hozzák a normál nyugdíjkorhatár emelésével. A korhatár tehát összesen 2012 hónappal emelkedik 6. januártól júniusig. Az 1952 júniusa után született biztosítottak esetében az emelés ismét a normál nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan történik.
Különös bizalomvédelem illeti meg azokat a biztosítottakat, akik 1. január 2007-je előtt kötöttek részleges nyugdíjazási szerződést. A korábbi korhatárok továbbra is érvényesek rájuk. Nem emelik a korhatárt a munkanélküliség vagy a részmunkaidős munkavégzés utáni nyugdíjakban a nők öregségi nyugdíjánál, illetve az öregségi nyugdíjnál. Az öregségi nyugdíjat azonban csak az 1. január 1952. előtt született biztosított igényelheti.
Emellett 1. január 2012-jétől új típusú nyugdíjat vezetnek be: a különösen régóta biztosítottak öregségi nyugdíját. Ha legalább 45 év járulékfizetési kötelezettség biztosított egy biztosított foglalkoztatáshoz, önálló vállalkozói tevékenységhez vagy gondozáshoz, valamint 10 éves korig gyermeknevelési idő van, ezek a biztosítottak 65 éves korukban is levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak.
c) művészek társadalombiztosítása
Változatlanul 3,9 százalékban határozták meg a művészek társadalombiztosítási adóját.
d) Társadalombiztosítási paraméterek
A társadalombiztosítási számtani változókról szóló 2012. évi rendelettel a vonatkozó társadalombiztosítási számtani változókat a 2010. évi jövedelemtrendnek megfelelően aktualizálták. A rendeleti eljárás és az értékek megállapítása a jogszabályi előírások alapján évente megismételt rutinban történik. A 2012-es társadalombiztosítás számítási paraméterei egy pillantással:
A társadalombiztosítás 2012 számtani változói:
| Nyugati | Ost | |||
| Hónap | Év | Hónap | Év | |
Hozzájárulás értékelési határa: általános nyugdíjbiztosítás | 5.600 € | 67.200 € | 4.800 € | 57.600 € |
Hozzájárulás értékelési határa: bányász nyugdíjbiztosítás | 6.900 € | 82.800 € | 5.900 € | 70.800 € |
Hozzájárulás értékelési határa: munkanélküli biztosítás | 5.600 € | 67.200 € | 4.800 € | 57.600 € |
Kötelező biztosítási limit: Egészség- és gondozási biztosítás | 4.237,50 € | 50.850 € | 4.237,50 € | 50.850 € |
Hozzájárulás értékelési határa: Egészség- és gondozási biztosítás | 3.825 € | 45.900 € | 3.825 € | 45.900 € |
Referencia méret a társadalombiztosítás | 2.625 € * | 31.500 € * | 2.240 € | 26.880 € |
ideiglenes átlagbér/ év nyugdíjbiztosításban | 32.446 € | |||
* A kötelező egészség- és ápolási biztosításban ez az érték országosan érvényes.
e) A kötelező nyugdíjbiztosítási hozzájárulás minimális összege
A kötelező nyugdíjbiztosítási járulék összege 1. január 2012-től 78,40 euró.
f) csúszózóna tényező 2011
1. január 2012-től az új, 400,01-es csúszózóna-tényező vonatkozik a csúszózónában dolgozókra (havi 800,00-0,7491 euró).
g) Természetbeni juttatások 2011
A Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztériumnak évente előre kell igazítania a nem pénzbeli juttatások értékét a tényleges piaci értékhez, és biztosítania kell, hogy azok a lehető legpontosabban megfeleljenek az adójog előírásainak. Az étkezés és a szállás értékét ezért évente módosítják, hogy tükrözzék a fogyasztói árak alakulását. A tárgyidőszakban 2010 júniusa és 2011 júniusa között az élelmiszerek fogyasztói árindexe 1,1 százalékponttal, a szállások és a bérleti díjak fogyasztói árindexe 3 százalékponttal emelkedett. Ennek alapján a 2012-es étkezés havi értéke 217 euróról 219 euróra, a szállás vagy bérleti díj értéke pedig 206 euróról 212 euróra emelkedett.
h) A Szociális Törvénykönyv Negyedik Könyvének és egyéb törvények módosítása
1. január 2012-jén lép hatályba a Szociális Törvénykönyv negyedik könyvét és egyéb törvényeket módosító negyedik törvény, amely számos, a munkáltatókat különösen érintő változást tartalmaz:
Kötelező biztosítás a gyakorlatba integrált duális képzésben résztvevőknek
A gyakorlatba integrált duális képzésben részt vevők kötelező biztosítása az egészség-, ápolás-, nyugdíjbiztosításban és foglalkoztatás-ösztönzésben a képzés teljes időtartamára egységesen szabályozott. A résztvevők ugyanazt a státuszt kapják, mint a szakképzésben foglalkoztatottak, ezért a társadalombiztosítás valamennyi ágában ismét kötelező biztosítás tárgyát képezik.
Három hónapos foglalkoztatási fikció
Az Európai Parlament és a Tanács szankciós irányelvének megfelelően az illegális foglalkoztatás feltárása esetén három hónapos foglalkoztatási fikció kerül bevezetésre azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre használható dokumentumok a foglalkoztatás tényleges időtartamáról (lásd még fent a 2.d pont alatt). ).
Teljes társadalombiztosítás
Az a három hónapig terjedő idő, amelyben a munkanap vagy a hét rugalmas munkaidő-beosztásából továbbra is bért fizetnek, vagy a termelési és munkaidő-ciklusokat kompenzálják, a munkabér értékjóváírásból történő kivonásának minősül. új szabályozás. Ez azt jelenti, hogy ezekre a munkavállalókra továbbra is teljes társadalombiztosítási védelem vonatkozik, amely egyébként négy hét után megszűnt volna.
Hozzájárulási és jelentéstételi eljárások
A hozzájárulási és jelentéstételi eljárást is módosítják. Azon munkáltatók esetében, akik maguk is fogyatékkal élők, vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, és kiadásaikat, ideértve a társadalombiztosítási járulékot is, szociális segélyből térítik, a járulékfizetés esedékessége egy hónappal eltolódik. Ez azt jelenti, hogy nincs időbeli eltérés a járulékok befizetése és visszafizetése között. Ez sokkal egyszerűbbé teszi az eljárást, és minden fél mentesül az adminisztrációs költségektől.
További könnyebbség a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóknak többé nem kell másolatot készíteniük a kizárólag balesetbiztosításra vonatkozó jelentésekről.
Tisztázzuk, hogy az úgynevezett kompenzációs kifizetési eljárás igazolásait nem feltétlenül kell egy bérszámfejtő program alapmoduljában szerepeltetni. Minden munkáltató dönthet a jövőben arról is, hogy ennek megfelelően bővíti-e programját, vagy egyedi esetekben adjon át egy igazolást az űrlap kitöltéséhez nyújtott segítségről. Ez a szabályozás különösen a kisebb, kevés alkalmazottat foglalkoztató munkáltatókat könnyíti meg. A kitöltési súgót használó eljárás nagyobb közepes és nagyvállalatok számára nem alkalmas.
A csúszó zónában történő többszörös foglalkoztatás esetén, vagy a járulékmegállapítási határok túllépése esetén az egészségbiztosítóknak ezentúl be kell jelenteniük a munkavállaló teljes bérét a munkáltatónak, hogy elkerüljék az átviteli hibákat. 1. január 2013-jétől az egészségbiztosítók havonta beszámolnak a járulékmegállapítási keretek túllépéséről is, így 12 hónapnál hosszabb időre nincs visszamenőleges számítás.
A törvény azt is egyértelművé teszi, hogy a munkáltatók választhatnak a nyugdíjbiztosító által elektronikusan támogatott adóellenőrzést. A választható elektronikus adóellenőrzés megvalósítása elsősorban a kisebb cégek terheit könnyíti meg.
i) Törvény az önkormányzatok pénzügyi erejének megerősítéséről
Első lépésként 1.1.2012-ben 2012 milliárd eurótól mentesíti őket a 1,2. január 16-jén hatályba lépett, a helyi önkormányzatok pénzügyi erejét erősítő törvény. Mert a korábbi 45 százalék helyett immár 2014 százalékot téríti meg a szövetségi kormány az előző évi alapbiztosítási kiadások XNUMX százalékát időskorban és keresőképesség csökkenése esetén. XNUMX-től a szövetségi kormány teljes mértékben megtéríti a kapcsolódó kiadásokat.
4. Kiegészítő öregségi ellátás: Riester nyugdíj
1. január 2012-től fogyasztóbarátabb szabályozás vonatkozik a Riester-nyugdíjra: Ettől kezdve befizetheti a tévedésből elmaradt önjárulékot, aminek következtében a járandóságokat visszaigényelték. A járulékok utólagos befizetésével a pótlékok megmaradnak. Az eljárás bürokratikus lesz: korábban a Riester megtakarítók véletlenül vagy tudtán kívül befizették saját hozzájárulásukat Riester számlájukra, és tájékoztatták szolgáltatójukat arról, hogy milyen évekre szánják ezeket a kifizetéseket. Minden másról a szolgáltató és a segélyiroda gondoskodik. A pótlékiroda automatikusan visszafizeti az érintett Riester szerződésébe visszaigényelt járandóságot.
Az új szabályozás hátterében olyan esetek álltak, amikor az emberek fokozatosan áttértek a közvetett támogatásról a közvetlen támogatásra. Közvetett juttatás
Forrás: Berlin [ BMAS ]
