Az elhízás szakmai hátrányokkal jár
Tübingeni tudósok az elhízott emberekkel szembeni előítéleteket vizsgálják: a személyzeti döntéshozók tagadják a kövér emberek vezetői tulajdonságait.
A túlsúlyos személyeknek nincs jó keze a személyzeti vezetőkkel. Ez egy kísérleti tanulmány eredménye a személyi döntéshozók elhízott emberekkel szembeni előítéleteiről, Prof. Ansgar Thiel sporttudós és Prof. Stephan Zipfel pszichoszomatikus szakember irányításával, a Tübingeni Egyetemről. A tübingeni ScienceCampus részeként végzett kísérletben a tudósok és Dr. Katrin Giel és Manuela Alizadeh 127 tapasztalt személyzeti döntéshozóval készített interjút. A tanulmányt most tették közzé a BMC Public Health folyóiratban. A ScienceCampus egy interdiszciplináris kutatóhálózat az empirikus oktatáskutatáshoz, és a Tübingeni Leibniz Institute for Knowledge Media és a Tübingeni Egyetem kezdeményezésére jött létre.
„Azt akartuk kideríteni, hogy a képzett személyzeti döntéshozóknak vannak-e előítéletei az elhízott emberekkel szemben” – mondja a projekt vezető munkatársa, Dr. Katrin Giel. Annak érdekében, hogy az esetleges előítéleteket elszigetelten, azaz más hatásoktól függetlenül rögzíthessék, a tudósok kísérleti tervet választottak. A HR-es döntéshozók hat fotót kaptak, amelyek mindegyike egy-egy személyt ábrázolt. Valamennyi ábrázolt hozzávetőlegesen egyidős volt, és hasonló társadalmi-gazdasági státusszal rendelkeztek, de eltérő testsúlyúak. A torzítás elkerülése érdekében a képen mindenki fehér pólót és farmert viselt.
A vizsgálatban résztvevőknek az volt a feladata, hogy felmérjék, milyen szakmával rendelkezik a hat ember. Számos előre meghatározott szakma közül választhattak. Ezen túlmenően meg kell határozniuk azokat az embereket, akikről úgy gondolják, hogy bekerülnének egy interjúban osztályvezetői pozícióra. „A vizsgálatunk eredményei egyértelműek” – mondja Giel. „Mindkét esetben a túlsúlyos emberek nagyon gyengén teljesítettek. Szinte soha nem várták el tőlük, hogy magas presztízsű munkájuk legyen, és ugyanolyan ritkán választották őket osztályvezetői posztra.”
A túlsúlyos emberekkel kapcsolatos előítéletek különösen a nőket érintik. „A megkérdezett HR-vezetők mindössze két százaléka bízott magas presztízsű munkakörben a képeken látható elhízott nőket. És csak a megkérdezettek hat százaléka gondolta úgy, hogy osztályvezetői posztra pályázva bekerült volna a kiválasztott listába” – foglalja össze Prof. Ansgar Thiel a tanulmány kulcsfontosságú eredményét. A németországi foglalkozások megoszlására vonatkozó, a German Health Survey reprezentatív adataival való összehasonlítás még azt is mutatja, hogy a HR vezetők jelentősen alábecsülik az elhízott emberek szakmai karrierlehetőségeit. „Németországban a tekintélyes szakmákban a túlsúlyos férfiak tényleges aránya több mint ötszöröse a kísérletünkben becsült gyakoriságnak, a nők esetében pedig csaknem nyolcszorosa.” Ezzel szemben a normál súlyú nők aránya a vezetőségben pozíciókat jelentősen túlértékelték a megkérdezett személyi döntéshozók. Katrin Giel szerint ez azt mutatja, hogy a „politikai korrektség” a nemek közötti egyenlőség kapcsán rögzül a HR-menedzserek fejében, de nem az elhízással, mint hátrányos tényezővel kapcsolatban.
Az eredmény nagyon releváns, mondja Prof. Stephan Zipfel:
„Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos döntéshozók általában sokkal képzettebbek, mint az átlagpolgárok, hogy előítéletektől függetlenül hozzanak döntéseket. Ennek ellenére a kísérlet során lényegesen kevésbé bíznak abban, hogy az elhízott emberek vezető pozíciókat töltsenek be, mint a valóságban.” Zipfel számára ez az eredmény nagyon jól tükrözi azokat a tudattalan előítéleteket, amelyeket a személyzeti döntéshozók élnek az elhízott emberekkel szemben, éppen azért, mert ebben az esetben a fotón kívül más információ nem állt rendelkezésre az értékeléshez.
A tübingeni tudósok számára az eredmények egyértelműen jelzik, hogy nemcsak magát az elhízás elleni küzdelmet kell erőteljesebben előmozdítani, hanem az elhízott emberek megbélyegzése elleni intézkedések kidolgozását is erőteljesebben kell előmozdítani. Az első lépés az, hogy a jelentkezési folyamatban - hasonlóan az angol-amerikai országokban régóta megszokotthoz - le kell mondani a fényképes anyagokról az esélyegyenlőség megőrzése érdekében. „Egyébként” – mondja Thiel – „azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak, a folyamat véget érhet, mielőtt valóban elkezdődne.”
Forrás: Tübingen [ Eberhard Karls University ]
