Új élelmiszer: új lehetőségek az új élelmiszerek számára

A Fresenius Akadémia Nemzetközi Szimpóziuma megvitatta a nanotechnológia új lehetőségeit és az állatok élelmiszer-ipari klónozásának lehetőségeit

Az új élelmiszerek ugyanakkor még mindig lehetőséget és kihívást jelentenek az ipar számára. A sok lehetőség számos megválaszolatlan kérdéssel és a követelmények és szabályozások dzsungelével is szembesül. A Fresenius Akadémia "Új ételkonferenciája" az 07-on. és 08. Decemberben Mainzban megvitatták az európai új élelmiszerekről szóló rendelet felülvizsgálatát és új lehetőségeket, amelyeket az élelmiszeripar nanotechnológia és állatok klónozása révén kínálhat.

Elvileg az élelmiszerek összetevői nanoszerkezetűek. Például, a Frans WH Kampers, aki a hollandiai Wageningeni Egyetemen a bio-nanotechnológia kutatási projektjeit koordinálja, azt a következtetést vonja le: "Bárki, aki új funkciókat kíván létrehozni az élelmiszerben, módosítani kell a nano-szintet."

Nanotechnológia: Új lehetőségek és új kommunikációs feladatok

Az élelmiszeripar mesterségesen előállított nanorészecskékkel javíthatja a különféle terméktulajdonságokat. A szupramolekuláris struktúrák megakadályozhatják a nem kívánt íz tulajdonságokat, megvédhetik az összetevőket, javíthatják a tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét, és jobban eljuttathatják azokat a gyomor-bél traktusba, ahol a leghatékonyabban feldolgozhatók. Frans Kampers meg van győződve arról, hogy a nano szintű innovációk figyelemre méltó eredményeket hozhatnak: „A bonyolult folyamatok komplex megértése mikro- és nano szinten lehetővé teszi az élelmiszeripar folyamatainak átszervezését, és új termékek létrehozását, amelyek a szokásos ízűek és kinézetűek, de kevesebb kalóriát tartalmaznak. ”Kampers azonban azt is tudja, hogy a nanotechnológiák alkalmazásáról a médiában és a társadalomban folyó viták mennyire intenzívek. Hangsúlyozta a kommunikáció és az oktatási munka fontosságát, amely a világos definícióktól függ: „Sajnos az a vélemény érvényesül, hogy a nanotechnológia mindig kapcsolódik a nanorészecskékhez, és hogy ezért a nanorészecskék kockázatait a nanotechnológia kockázatainak proxyként tekintik. A nanorészecskék által okozott veszélyek azonban fel nem oldódó részecskékből származnak, amelyek fémből vagy fémoxidból készülnek. Ezeket a részecskéket azonban nagyon ritkán használják az élelmiszer-előállításban - abból az egyszerű okból, hogy nincsenek előnyeik a test számára. "

Az élelmiszeripar szerint az európai piacon jelenleg nincsenek „nanoételek”. Sokkal kevésbé egyértelmű, hogy a nanotechnológiai folyamatokat milyen mértékben használják az élelmiszeriparban ”- mondta David Carlander, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) parmai tudományos tisztviselője.

David Carlander beszámolt az EFSA véleményéről a nanotechnológiák által az élelmiszerekre és a takarmányokra gyakorolt ​​lehetséges kockázatokról. Az EFSA tudományos bizottsága arra a következtetésre jut, hogy a kockázatértékelés kipróbált és bevált nemzetközi megközelítései alkalmazhatók a mesterséges nanoanyagokra (Engineered Nano Materials, ENM) is. A tudományos bizottság azt is megállapítja, hogy esetenkénti megközelítést kell alkalmazni, és hogy a konkrét nanoproduktek kockázatértékelése a gyakorlatban nagyon nehéz, és a jelenlegi korlátozott adatbázis és az validált vizsgálati módszerek hiánya miatt nagy bizonytalansággal jár. összpontosított.

Az EFSA Tudományos Bizottságának ajánlásai szerint további kutatásokra és kutatásokra van szükség a jelenleg létező sok bizonytalanság és adatkorlátozás kezelésére. Különösen ajánlott:

a) az ENM kölcsönhatásának és stabilitásának tanulmányozása az ételekben és takarmányokban a gyomor-bél traktusban és a biológiai szövetekben

b) rutin eljárások kidolgozása és érvényesítése az ENM kimutatására, jellemzésére és mennyiségi kimutatására az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, valamint az élelmiszerekben és a takarmányokban, végül

c) Az ENM toxicitásának értékelésére szolgáló vizsgálati módszerek kidolgozása, fejlesztése és validálása (ideértve a vizsgálati módszerek megbízhatóságát és relevanciáját).

Állatok klónozása: további kutatásokra van szükség

David Carlander az EFSA tudományos szakvéleményeiről is beszámolt az állatok klónozásának az élelmiszerbiztonságra és az állatok egészségére gyakorolt ​​hatásáról.

Az állatok klónozása egy olyan állat létrehozásáról szól, amely lényegében a szülő állat másolata. Ehhez a leggyakrabban használt módszer az ún. Szomatikus sejtmag-átvitel (SCNT). Egy állat genetikai másolatát úgy hozzák létre, hogy a nem megtermékenyített petesejtmagját az állat testsejtjének (szomatikus sejtjének) sejtmagjával helyettesítik az embrió megszerzése céljából. Az embriót ezután helyettesítő anyává ültetik át, amelynek méhében a születésig fejlődik.

Az EFSA 2008 júliusában tudományos véleményt fogadott el az állatok klónozásának az élelmiszer-biztonságra, az állatok egészségére, az állatok jólétére és a környezetre gyakorolt ​​hatásáról. Az EFSA 2009-ben véleményt tett közzé, amely kibővítette a 2008. évi véleményben szereplő ajánlásokat. A véleményben az EFSA megerősítette, hogy a 2008. évi véleményéből levont következtetések és ajánlások továbbra is érvényesek. Az EFSA azt is kijelentette, hogy a vélemény megírásának idején nem álltak elegendő adat ahhoz, hogy megválaszolják azt a kérdést, hogy a jelenlegi szarvasmarha- és sertésklónozási ismeretek alkalmazhatók-e juhokra, kecskékre és csirkékre.

Az élelmiszeripar egyszerűbb jóváhagyási eljárásokat igényel

Az „új” élelmiszerek forgalomba hozatala bonyolult - különösen Európában, ahol szigorú jogi szabályozás vonatkozik. Az új élelmiszerekről szóló rendelet tizenkét évvel ezelőtti bevezetése óta csak néhány új élelmiszer hozta forgalomba az európai piacon. Beate Kettlitz, a CIAA Európai Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége üdvözölte az új élelmiszerekről szóló rendelet felülvizsgálatát. Ugyanakkor további fejlesztéseket sürget az élelmiszer- és italipar versenyképességének biztosítása érdekében. Különösen a kis- és középvállalkozások számára fontos az egyszerűbb eljárások az innovációkba történő befektetés érdekében. A fejlesztési kérelmek katalógusa magában foglalja többek között az adatvédelem biztosítását, az átmeneti mechanizmusok pontos meghatározásait, amelyeket a folyamatban lévő alkalmazásokra alkalmaznak az új rendeletek hatálybalépésekor, valamint az új élelmiszerekről szóló rendelet és az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet pontosabb összehangolását.

A konferencia dokumentumai a Fresenius konferencián tartott összes előadás szkriptével a Fresenius Környezetvédelmi Akadémiától beszerezhetők, 295 EUR áfával. A Fresenius Környezetvédelmi Akadémia a Fresenius Akadémia részlege.

Forrás: Dortmund, Mainz [Akademie Fresenius]