Milyen fiatal vállalkozók meghajtók

Nemzetközi tanulmány a kulturális különbségek

Mi motiválja a tanulókat és a diplomások indítani egy vállalkozást? Ha a döntés, hogy indul a saját, vagy csatlakozzanak egy nemzetközi start-up cégek, befolyásolja kulturálisan meghatározott értékek? Ez a kérdés egy új összehasonlító tanulmányt Prof. Dr. Ricarda B. Bouncken amely rendelkezik az elnök a stratégiai menedzsment és szervezés, a University of Bayreuth foglalkozik. Az eredmény egyértelmű: ahhoz, hogy megértsék a motiváció a fiatal vállalkozók, az egyik kell vennie a kulturális hatások és stílusok.

A tanulmány során mintegy 630 diákok kérdeztek, akik részt vesznek MBA programok, így a fokát "Master of Business Administration" keresik. "Ez a csoport különös figyelmet érdemel több szempontból," magyarázza Bouncken. "MBA hallgatók jelentik, és magas potenciális üzleti start-up. És ők egy nagyon vonzó célcsoportja fiatal nemzetközivé cég keres új munkatársakat." A felmérés terjeszteni négy ország eltérő kulturális és vallási különbségek: Németország, Lengyelország, Szíria és az Egyesült Államokban. A design és a tanulmány eredményeit, már a - megjelent "ZfKE Journal a kkv-k és a vállalkozói szellem".

szabadság és függetlenség

A nemzeteken átívelő tanulmány azt mutatja, hogy az individualista életszemlélet különösen mélyen gyökerezik az Egyesült Államokban és Lengyelországban. A szabadság és a személyes függetlenség itt élvezi a legnagyobb elismerést. Bárki, aki úgy dönt, hogy vállalkozást indít ezekben az országokban, osztozik abban a jellegzetes individualizmusban, amelyet kulturális környezetében tapasztal. Ebben a környezetben azonban az a helyzet, hogy egy nagyon erős, átlagon felüli individualizmus nem erősíti az egyén cégalapítási akaratát.

Egészen más a helyzet, ha a tanulók olyan kultúrában nőttek fel, amelyben az egyéni szabadság mellett a csoportérdek és a kollektív értékek is fontos szerepet kapnak. A tanulmány szerint ez különösen igaz Németországban az USA-hoz, Lengyelországhoz és Szíriához képest. Szilárd bizonyítékok vannak arra, hogy minél több fiatal törekszik a szabadságra és függetlenségre, annál valószínűbb, hogy vállalkozást indítanak. A személyes individualizmus láthatóan megerősíti azt a vágyat, hogy elkülönüljön egy olyan társadalmi környezettől, amely a szakmai függetlenség révén a csoportérdekek viszonylag erős figyelembevételét várja el.

hatalmi és státusbeli különbségek

A cégalapítási akaratot intellektuális és érzelmi tényezők is befolyásolják, amelyeket a tudomány „hatalmi távolságnak” nevez. Ez nem a hatalmi struktúrák bírálatát jelenti, sokkal inkább azt a pozitív hozzáállást, hogy a társadalomban társadalmi és gazdasági státuszkülönbségek vannak. Minél inkább hajlamosak a fiatalok arra, hogy az ilyen különbségeket értelmesnek és fontosnak ismerjék el, annál vonzóbb lehet számukra, hogy részesüljenek a státuszbeli különbségekből. Ebben az esetben nagyon vonzónak tűnik számukra az önfoglalkoztatáshoz vezető út, de egyben a nemzetközi induló vállalkozásokban való munka is. A státusz fenntartható megszerzésének kilátása vezérli őket.

A tanulmány szerint ez a kapcsolat különösen szembetűnő az olyan országokban, mint az USA vagy Lengyelország, ahol a szabadság és az autonómia nagyon népszerű. Az MBA hallgatók különösen bíznak abban, hogy egyedül is le tudják győzni azokat az akadályokat, amelyek cégük sikerének útjában állhatnak.

önvizsgálat és önmegvalósítás

Elkedvetleníti a fiatalokat a gondolat, hogy egy vállalkozás beindítása elboríthatja őket? Nem az USA-ban, de Németországban, Szíriában és Lengyelországban gyakran előfordul, hogy ez a félelem elfojtja a vállalkozásalapítási kedvet. Érdekes megfigyelni, hogyan hat a társadalmi és gazdasági státuszkülönbségek felismerése. Ahelyett, hogy szárnyakat adna az előrelépési lehetőségekkel kapcsolatos gondolatoknak és ezáltal a cégalapítási akaratnak, a hatalmi struktúrák markáns tudatossága ellenkező hatást is kiválthat. Ha a fiatalok azt tapasztalják társadalmi környezetükben, hogy a szabadságot és a függetlenséget nem becsülik túl magasra, akkor annál kisebbnek tartják annak esélyét, hogy valamit változtassanak saját státusukon. Következésképpen a státuszkülönbségekhez való pozitív hozzáállás elveszti motiváló erejét. Éppen ellenkezőleg, fokozza a túladóztatástól való félelmet, és gyengíti a vállalkozás indítására irányuló akaratot.

Egy másik tényező, amely kifejezetten szerepel a vizsgálatban, az önmegvalósításra való törekvés. Főleg az USA-ban és kisebb mértékben Németországban ez hajtja a fiatal vállalkozókat – ami viszont azzal függ össze, hogy az „individualizmus” és a „hatalmi távolság” eltérő a két országban.

Következtetések a gyakorlathoz

Bouncken azt követeli, hogy az induló vállalkozásokkal kapcsolatos nemzetközi kutatások az eddigieknél jobban foglalkozzanak a kulturálisan meghatározott értékekkel. Az eredményekből sok tekintetben gyakorlati következmények is levezethetők: "Az ilyen tanulmányok különösen hasznosak a vállalkozói ismeretek oktatásának területén. Olyan oktatási programokról van szó, amelyek célja, hogy az egyetemet végzetteket megismertessék saját cégalapítással és a minél jobb Ha megértjük, mi gátolja vagy hajtja a vállalkozás indítását, annál jobban tudjuk motiválni a fiatalokat a vállalkozás indítására."

Release:

Ricarda Bouncken, International Entrepreneurship: Egy empirikus tanulmány induló ösztönzőkről, akadályokról és szándékokról négy országban, in: ZfKE - Journal for KMU and Entrepreneurship, 58. évf., 2. szám (2010), 93-119.

Forrás: Bayreuth [UBT]