A húsipar kihívásokkal néz szembe
A politikai bizonytalanság és a szabályozási nyomás a sertés- és szarvasmarha-létszám csökkenéséhez vezet, miközben a költségnövekedés és a fontos exportpiacokra vonatkozó korlátozások is nehezítik az iparágat. Ez növeli a konszolidációs nyomást a vágóiparban, ami üzembezárásokat és értékesítéseket eredményez. E kihívások ellenére a német húsiparban is vannak pozitív fejlemények: csökken az élelmiszerek inflációs rátája, ami a húsfogyasztás stabilizálódásához vezet.
„Németországban a túlszabályozottság és a bizonytalanság légköre uralkodik a hús- és húskészítmények gyártásában” – mondja Martin Müller, a Húsipari Szövetség (VDF e.V.) igazgatótanácsának elnöke a Szövetségi Szövetséggel tartott közös sajtótájékoztatón. Német kolbász- és sonkagyártók (BVWS e . V.) Münchenben. A BVWS elnöke, Sarah Dhem hozzáteszi: „A nagyrészt közepes méretű feldolgozóipar olyan gazdasági terhekkel néz szembe, mint a magas energia- és nyersanyagárak, valamint az emelkedő bérek. Ez a hatalmas költségnövekedés megnehezíti a vállalatok számára, hogy elfogadható áron kínálják termékeiket.”
„Az egész szektor a kötélzet, a bonyodalom és a felesleges bürokrácia megszüntetését szorgalmazza, amely egyre nehezebbé teszi a munkánkat az amúgy is nehéz piaci környezetben” – összegzi a helyzetet Sarah Dhem.
A vágóhidakat és a feldolgozó vállalatokat komoly aggodalmak okozzák a különböző németországi jogi szabályozások hatásai. A nemzeti egyoldalú jogalkotási megközelítések különösen megnehezítik az európai piacra jutást, és versenyelőnyt biztosítanak a külföldi termékeknek.
Az egyesületek úgy vélik, hogy az állati élelmiszereket drágító illetékről folyik a vita. Az állam és a termelők közötti hosszú távú szerződések nélkül az illetékből származó források nem a gazdálkodók javát szolgálják, és valójában csak a fogyasztás szabályozását szolgálnák.
A szövetségek pozitív tendenciákat látnak a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium azon törekvésében, hogy újranyissák az afrikai sertéspestis miatt bezárt exportpiacokat.
Három év szünet és hosszas vizsgálat után a jelentős koreai piac 2023-ban megújította a németországi sertéshús-export engedélyét, ezzel is fontos lendületet adva az ágazatnak. Most sürgősen több ázsiai ország nyitja meg újra határait. Martin Müller ezzel összefüggésben megemlítette Scholz kancellár és Özdemir miniszter közötti kínai tárgyalásokat is. „Ezek fontos impulzusok voltak a kormányok közötti további tárgyalásokhoz a német sertéshús piacának megnyitásáról.” Özdemir miniszter hangsúlyozta, hogy a Németországban ritkán fogyasztott, de Kínában csemegeként számon tartott sertésszeletek exportja ideális kombináció a hazai értékteremtéshez.
„A termelési volumen enyhe, átlagosan két százalékos csökkenése ellenére a húsipari termékipar továbbra is magas értékesítési rekordokat produkál. Az átlagár 10,2 százalékkal emelkedett” – mondja Sarah Dhem. "A kolbász és a sonka iránti fogyasztói kereslet stabil maradt, de ez arra utal, hogy az európai versenytársak egyre nagyobb piaci részesedést szereznek Németországban." Riasztójelzés, amely azt mutatja, hogy Németországnak sürgősen helyes irányt kell választania a hazai termelés megerősítése érdekében minden szinten – a mezőgazdaság, a vágás és a feldolgozás terén.
A húsipari cégek egy része a hústermelés mellett húspótló termékeket is gyárt. A húspótlók értéke továbbra is viszonylag alacsony a húskészítményekhez képest. 2023-ban a Németországban előállított hús és húskészítmények értéke mintegy 43 milliárd euró volt, ami közel 80-szorosa a húspótló termékek értékének.
Az emelkedő nyersanyagköltségekkel párhuzamosan más területeken is folyamatosan emelkednek az árak, mint például az energia, az útdíj és az üzemanyag, ami tovább drágítja a kolbász- és sonkatermékek előállítását. A növekvő munkaerőköltségek jelentős költségnyomást is nehezítenek a termelőkre.
Összességében az egy főre jutó húsfogyasztás Németországban 2023 kg-on stabilizálódott 51,6-ban az előző évhez képest. Pozitívum, hogy a GFK kutatói a közelmúltban trendfordulót észleltek, különösen a fiatal fogyasztók körében.
A lakosság nagy része számára a hús és a húskészítmények joggal továbbra is a kiegyensúlyozott étrend fontos részét képezik.
Ami az állatjólétet és a fenntarthatóságot illeti, az egész német húsipar úttörővé fejlődött Európában. Az Animal Welfare Initiative révén a fogyasztók már eldönthetik, melyik tenyésztési rendszerből származzanak húsuk. Ezt a megközelítést a piacgazdaság támogatja, és a jövőben tovább kell bővíteni. Itt nincs szükség változtatásra, inkább a nagyobb állatjólét irányába történő további fejlesztésre.
Nagyon hasonló a helyzet a klímavédelem terén. A mezőgazdaság azon kevés ágazatok egyike, amely teljesíti, sőt túl is haladja az éghajlattal kapcsolatos céljait. Itt sincs szükség változtatásra, inkább az eddig elért eredmények bővítésére, valamint a tenyésztés előrehaladásának elősegítésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését szolgáló technikai innovációkra.
Hintergrund:
A hústermelés fejlődése Németországban A hústermelés csökkenése:
- 2023-ban Németországban a hústermelés 280.000 6,8 tonnával XNUMX millió tonnára esett vissza az előző évhez képest.
- A sertés- és marhahúst különösen érintette ez a csökkenés. Sertéshús előállítása és vágása:
- A kereskedelmi sertésvágás 2023-ban tovább csökkent az előző évhez képest, 7,0 százalékkal (-3,3 millió állat) 43,8 millió állatra.
- A visszaesés teljes mértékben a hazai sertésállomány csökkenése miatt következett be, miközben nőtt a külföldi sertésvágások száma.
- A sertéshús termelése 6,8 százalékkal 4,180 millió tonnára esett vissza az előző évhez képest.
Marhahús termelés és vágás:
- A kereskedelmi célból levágott szarvasmarhák száma csak kismértékben, 2023 százalékkal, 0,3 millióra esett vissza 2,99-ban.
- A magasabb átlagsúly miatt azonban a vágósúly 0,6 százalékkal 0,993 millió tonnára nőtt.
- A visszaesés elsősorban a bikákat, teheneket és borjakat érintette, míg a levágott üszők, valamint a tinók és fiatal szarvasmarhák száma kismértékben emelkedett.
Húskészítmények előállítása:
- A húskészítmények gyártási volumene az előzetes adatok szerint átlagosan két százalékkal esett vissza.
- Az átlagár 10,2 százalékkal nőtt.
- A kolbász és sonka iránti fogyasztói kereslet változatlan maradt.
- Az európai versenytársak egyre nagyobb piaci részesedést szereznek Németországban.
- Jelentősen, 2020 2023 tonnáról 104.866 126.880 tonnára nőtt XNUMX-ról XNUMX-ra a más uniós országokból származó kolbászimport Németországba.
