A "Meat Atlas" a növekvő húsfogyasztás globális hatását mutatja be
A Heinrich Böll Alapítvány és a BUND fordulatot kér az agrárpolitikában
Átlagosan minden német 1094 állatot eszik meg életében, négy szarvasmarhára, négy juhra, 12 libára, 37 kacsára, 46 disznóra, 46 pulykára és 945 csirkére osztva. A mintegy 60 kilogramm éves húsfogyasztás mellett a németek kétszer annyi húst esznek, mint a fejlődő és feltörekvő országokban élők.
A világ legszegényebb országaiban a húsfogyasztás kevesebb, mint 10 kilogramm évente. A német húsüzemek ugyanakkor mintegy 17 százalékkal több húst állítanak elő, mint amennyit elfogyasztanak. A helyi mezőgazdasági területek közel kétharmadát ma már takarmánytermelésre használják. Ezeket és sok más tényt és adatot a Heinrich Böll Alapítvány, a Le Monde Diplomatique és a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (BUND) által kiadott "húsatlasz" tartalmazza, amely szövegekben és grafikákban mutatja be a hústermelés globális összefüggéseit. .
Barbara Unmüßig, a Heinrich Böll Alapítvány elnöke: "Az intenzív hústermelés nemcsak az állatok számára fájdalmas és szennyezi a környezetet, de ugyanakkor hatalmas mennyiségű nyersanyagot is felemészt, amelyet állati takarmányként importálunk a globális déli országokból. Kína után Európa a legnagyobb szójaimportőr.Argentína és Brazília nagyarányú szójatermesztési területet bővít.Ez szinte kizárólag a vágóállataink szójaéhségének köszönhető.A növekvő húsfogyasztás felértékeli a földterületeket mint valaha” – folytatja Unmüßig. Ennek pusztító következményei vannak: "Ma már a világ földterületének csaknem egyharmadát takarmány-előállításra használjuk, miközben a kistermelők egyre inkább elveszítik földjüket, így élelmiszereiket és megélhetésüket. A tányérunkon lévő szelet ezért gyakran a számos ember élelmezésbiztonsága a világtól délre” – bírálta Unmüßig.
"Agrárpolitikára van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az intenzív hústermelés támogatását, meg kell akadályozni a déli területek elfoglalását, elősegíteni a kistermelői mezőgazdaságot, és végre komolyan venni az élelemhez való emberi jogot" - követelte Unmüßig.
A húsatlasz azt is bemutatja, hogy a globális tömegtermelésben milyen mértékben használják az antibiotikumokat az állatok egészségének megőrzésére. A globális rangsorban Németország áll az élen, becslések szerint 170 milligramm antibiotikumot használnak fel egy kilogramm megtermelt húsra. Ennek eredménye az antibiotikum-rezisztencia növekedése. Európában évente körülbelül 25000 XNUMX ember hal meg az antibiotikum-rezisztencia miatt.
A BUND elnöke, Hubert Weiger ebben az összefüggésben bírálta Ilse Aigner mezőgazdasági minisztert: "Úgy tűnik, Németország a csirke- és sertésexport világbajnoka akar lenni. Új megaistállók épülnek, amelyek finanszírozása miatt olcsónak tűnik a hús a diszkontokban. Sőt, A fogyasztók egyszer fizetnek a hús megvásárlásakor, majd adópénzzel új istállókért és vágóhidakért, harmadszor pedig a környezeti és egészségügyi károkért. Aigner szövetségi földművelésügyi miniszternek nem sikerült itt változtatásokat kezdeményeznie" – mondta a BUND elnöke.
A BUND elkötelezett amellett, hogy a folyamatban lévő uniós mezőgazdasági reform keretében a 60 milliárd eurós támogatást szigorú környezetvédelmi és állatvédelmi követelményekhez köti. "2013-ban a szövetségi kormánynak meg kell mutatnia, hogy ő az EU mezőgazdasági reformjának mozgatórugója, és nem a fékezője" - mondta a BUND elnöke. Ezért egyesülete január 19-én Berlinben a "zöld hét" alkalmából nagyszabású demonstrációt tart a német és az európai agrárpolitika korrekcióiért, széles összefogással.
A "Húsatlaszt" letöltheti az internetről:
www.bund.net/fleischatlas és www.boell.de/fleischatlas
Forrás: Berlin [ BUND ]
