Nanorészecskék az élelmiszerben
Az élelmiszerek nanorészecskéket tartalmazhatnak, amelyek adalékanyagként javítják a termék tulajdonságait. Az instant levesek szilícium-dioxid részecskéket tartalmazhatnak, hogy megakadályozzák a leves összetapadását. Az apró titán-dioxid részecskék a rágógumit és a joghurtos öntetet ragyogó fehérré varázsolják.
Az élelmiszer-adalékanyagokat jóváhagyásuk előtt tesztelik annak megállapítására, hogy ártalmatlanok-e az egészségre. A gyártók kötelesek minden összetevőt „műveleti nanoanyag” formájában feltüntetni a címkén "Nano" megjelölni. A „nano” erre utal a méter milliárdod része (= 1 nanométer). A Fogyasztói Szervezetek Szövetségi Szövetsége szerint azonban vannak V. (vzbv) eddig gyakorlatilag nincs olyan hagyományos összetevő, amely e meghatározás alá tartozna. A természetes, véletlen vagy folyamattal kapcsolatos nanoanyagok nem tartoznak a címkézés alá. Ide tartoznak például a liszt őrlésekor, sörfőzéskor vagy gyümölcslevek homogenizálása során keletkező részecskék.
De hogyan hatnak gyomor- és bélflóránkra az élelmiszerekben található nanorészecskék? A Duisburg-Essen Egyetem Orvosi Biotechnológiai Központjának tudósai megvizsgálták ezt a kérdést. Ennek érdekében a laboratóriumban szimulálták az apró részecskék mozgását a testen keresztül. A nanorészecskék nagyon különböző feltételekkel találkoznak az emésztőrendszeren keresztül – a nyáltól a savas környezetig a gyomorban és a „semlegesebb” bélben.
Nyilvánvalóan a nanorészecskék nagy része kötődhet káros és jótékony baktériumokhoz, beleértve a probiotikus baktériumokat is. Ez vonatkozik a mesterséges és természetes nanorészecskékre, amelyeket a tudósok izoláltak a sörből. A hatások pozitívak és negatívak voltak, magyarázzák a mikrobiológusok a „Nature Publishing Journal – Science of Food” című folyóiratban. Ez megnehezíti az immunrendszer számára, hogy felismerje a kórokozó baktériumokat, ha azokat nanorészecskékkel borítják. Ez elősegíti a gyulladásos folyamatokat a belekben. Másrészt a szakemberek szerint a Silicea nanorészecskék gyengítik a Helicobacter pylori csíra fertőzőképességét, amely jelentős mértékben részt vesz a gyomorrák kialakulásában. A nanotechnológia területén még sok kutatásra van szükség. A jelenlegi eredmények segíthetnek az emésztőrendszer biológiai mechanizmusainak jobb megértésében és a nanorészecskék élelmiszerekben való felhasználásának továbbfejlesztésében.
Heike Kreutz www.bzfe.de
