Tovább emelkednek az élelmiszerárak?
Az élelmiszerárak magasak, és várhatóan tovább emelkednek. Az átlagos áremelkedés 2022-ben a burgonya és a friss hal 15 százalékától a napraforgó- és repceolaj 65 százalékáig terjedt. Ha összehasonlítja 2021 júniusát, az árkülönbségek még nagyobbak. Az áremelés okai különbözőek, és néha érthetetlenek. Ezt mutatta az Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) fogyasztói tanácsadó központ 2023 márciusában végzett piaci ellenőrzése is.
Ha például zöldségről és gyümölcsről van szó, Németország erősen függ a más országokból származó importtól. Az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett az importcikkek, például a saláta, a paradicsom, a paprika és az uborka ára. Ez részben a Földközi-tenger környéki beszállító országokban tapasztalható szélsőséges időjárás miatti rossz terméseknek köszönhető. A burgonya ára a 2022 őszi rossz termés után öt hónapig emelkedett, de mára visszatért a normál szintre. A zöldségek és gyümölcsök ára százalékban kevésbé emelkedett, mint az állati termékeké és a növényi olajoké. A világjárvány és az ukrajnai háború ellenére ezek nagyrészt a szezonális árcikluson belül vannak.
A gabonaárak emelkedésében a termelő országok terméskiesései is szerepet játszanak. Ráadásul ezek a világpiacokon és tőzsdéken alapulnak, ahol búzával és kukoricával kereskednek vagy spekulálnak. A napraforgó- és repceolaj a csökkenő árak ellenére valószínűleg nem éri el az ukrajnai háború előtti szintet. Ennek az az oka, hogy a magas energiaárak, különösen az üzemanyagok esetében, megnövelik a termelési költségeket. A hústermelés magasabb költségekkel is szembesül, amelyek egy része a fogyasztókra hárult. Az azonban továbbra sem világos, hogy a többletbevételből mennyi jut el ténylegesen a termelőkhöz. Az Ebner Stolz vezetési tanácsadó cég tanulmánya szerint a hús- és kolbásztermékek áremelkedéséből különösen az élelmiszer-kereskedelem profitált. Mivel az energiaköltségek meredek emelkedése még nem jelenik meg teljes mértékben az eladási árakban, további áremelkedésekkel kell számolni.
Például az olykor igen magas vajárakat nem lehetett megmagyarázni. Az NRW fogyasztói tanácsadó központja azt feltételezi, hogy a kiskereskedelem holtteher-nyereségéről van szó a fogyasztók kárára. Ennek egyik jele, hogy 2023 eleje óta ismét meredeken esnek az árak. Az élelmiszer-értéklánc holtteher hatásai és a nyersanyagokkal, műtrágyákkal és alapélelmiszerekkel kapcsolatos spekulációk mellett a vállalatok, a fogyasztók és az olyan országok, mint például Kína által felhalmozott készletek is az árak növekedéséhez vezetnek. Összességében az élelmiszerárak nagyrészt átláthatatlanok és spekulatívak.
A bioélelmiszert egyébként nem vette figyelembe az észak-rajna-vesztfáliai fogyasztói tanácsadó központ. A piaci adatok szerint ezek nem drágultak olyan mértékben, mint a hagyományosan előállított élelmiszerek. Ennek egyik oka a drága műtrágyákról való kötelező lemondás. Ha az ökológiai gazdálkodás klímára és környezetre gyakorolt pozitív hatásait beszámítanák az árképzésbe, a biogyümölcsöt és -zöldséget akár olcsóbban is el lehetne adni, mint a hagyományos árukat.
Függetlenül attól, hogy bio-e vagy sem, a fogyasztóknak fel kell készülniük arra, hogy bevételük nagyobb hányadát költsék élelmiszerekre. Fontos, hogy figyelemmel kísérjük az élelmiszerszegénység által különösen érintett vagy veszélyeztetett embereket, és támogassuk őket. Mert az áremelések különösen nagy terhet rónak az alacsony jövedelmű háztartásokra, így már nem engedhetik meg maguknak az egészségvédő étrendet. Németországban jelenleg körülbelül hárommillió embert érint az élelmiszerszegénység.
Melanie Kirk-Mechtel, www.bzfe.de
