Az eredetjelölés kiterjesztése a csomagolatlan húsra
A jövőben a sertés-, juh-, kecske- és baromfihús csomagolatlan húsát származási címkével kell ellátni. A szövetségi kabinet ma jóváhagyta Cem Özdemir szövetségi élelmiszer- és mezőgazdasági miniszter megfelelő rendelettervezetét. 2024 elejétől a fogyasztók tájékoztatást kapnak az ezekből az állatokból származó friss, hűtött és fagyasztott hús minden darabjának eredetéről. Korábban ez csak az előre csomagolt hús esetében volt kötelező. Már a csomagolatlan marhahúsnál is kötelező volt az eredet megjelölése. A rendelet hat hónappal a Törvényközlönyben való kihirdetése után lép hatályba.
Özdemir szövetségi miniszter így nyilatkozott: "Amikor a fogyasztók húst vásárolnak, tudni akarják, hogyan tartották az állatot, és honnan származik. Most mindkettőt lehetővé tettük – és ezzel a gazdálkodók és fogyasztók régóta fennálló igényére reagálunk. . Az állattenyésztés - és az eredetmegjelölés számomra egy testvérpár és összetartoznak. Két fontos lépés a németországi állattenyésztés jövőbiztossá tétele felé. Megbízhatóan láthatóvá teszik gazdáink eredményeit. A vásárlók így tudatos vásárlási döntést hoznak, és aktívan választják a nagyobb állatjólétet, a regionális hozzáadott értéket és a magas környezetvédelmi előírásokat.
Az állattenyésztési címkézéssel párhuzamosan a következő lépésben az eredetmegjelölést a házon kívüli vendéglátásra is ki kívánjuk terjeszteni. Sajnos, ellentétben azzal, amit bejelentett, a Bizottság még mindig nem nyújtott be javaslatot egy átfogó szabályozásra. Más tagállamok már alkottak nemzeti szabályozást. Gazdáinknak – különösen a kis- és közepes gazdaságokkal rendelkezőknek – szükségük van a piaci túlélés lehetőségére. A „Made in Germany” a hús minőségi jellemzője is, amelyet a fogyasztók is elismernek: az állatok jólétét, a méltányos béreket és természeti erőforrásaink védelmét jelenti.”
A szövetségi kormány már májusban jóváhagyta a rendelettervezetet. A Szövetségi Tanács július 7-én fogadta el az Élelmiszer Tájékoztatási Végrehajtási Rendelet e második módosító rendeletét azzal a kikötéssel, hogy ha főként azonos eredetű húst árusítanak, akkor az üzletben általános és jól látható jelzéssel ellátott címkézés is elegendőnek minősül. Ezt a kiigazítást most a tervezet jóváhagyásával a kabinet elfogadta.
Ugyancsak július elején a Szövetségi Tanács szabaddá tette az utat a szövetségi miniszter által előterjesztett állattenyésztési címkézésről szóló törvény előtt. A címke öt fajta tartást tartalmaz: „Istálló”, „Istálló+hely”, „Friss levegős istálló”, „Futó/legelő” és „Öko”. A törvény kezdetben a sertések hizlalását szabályozza, és hamarosan ki kell terjeszteni más állatfajokra, életfázisokra és az értéklánc többi területére is, például a gasztronómiára és a feldolgozott termékekre.
háttér-információ
Statisztikailag a német állattenyésztők több húst termelnek, mint amennyit Németországban elfogyasztanak. Az úgynevezett önellátás mértéke 2022-ben minden húsfajta esetében 116,0 százalék volt. A Németországban leggyakrabban fogyasztott sertéshús esetében ez 125,8 százalék volt. 2022-ben közel 2,9 millió tonna húst exportáltak Németországból, ebből csaknem 1,5 millió tonna sertéshús volt. Húsból ugyanakkor bő 2,0 millió tonna, ebből 0,7 millió tonna sertéshúst importáltak.
Németországban egyre kevesebb húst esznek: 2022-ben az egy főre jutó fogyasztás történelmi mélyponton, 52,0 kilogrammon volt a mérések 1989-es megkezdése óta.
