A bejárati ajtón elhelyezett ellenőrző barométer célja, hogy a jövőben tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy a hatósági élelmiszer-ellenőrzés higiéniai hiányosságokat talált-e étteremben, büfében vagy étkezdében – erről a javaslatról a szövetségi államok és a szövetségi kormány a tanácsot adott a fogyasztóvédelmi miniszterek május 19-i brémai konferenciája.
A Német Mészárosszövetség megismételte kritikáját az úgynevezett "higiéniai barométer" bevezetésével kapcsolatban. A szövetségi államok fogyasztóvédelmi miniszterei ahelyett, hogy következetesen előmozdítanák a jól működő, kockázatorientált élelmiszer-felügyelet kiterjesztését Németországban, inkább a rövidlátó aktivizmusra helyezték volna a hangsúlyt – értékeli a DFV vezérigazgatóját, Martin Fuchs. fogyasztóvédelmi miniszteri konferencia határozata.
A Szövetségi Élelmiszer-, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMELV) Agrárpolitikai Tudományos Tanácsadó Testülete a közelmúltban kiadott közleményében támogatja a nemzeti állatjóléti címke bevezetését.
A Német Hentes Szövetség bírálja az EU Miniszterek Tanácsa döntését a klónozott állatokból vagy utódaikból származó hús kötelező címkézéséről. "Az EU mezőgazdasági miniszterei úgy döntöttek, hogy támogatják a globális kereskedelem áramlását, hanem a fogyasztók érdekeit." Ezeknek joga lenne tudni, hogy a steakjük a klónozott őseikkel élő állatokból származik, Martin Fuchs, a Német Hentes Egyesület vezérigazgatója szerint. Úgy tűnik, hogy a határozat célja, hogy elkerülje a legnagyobb hússzolgáltatók, például Brazília vagy az Egyesült Államok hátrányait, mivel tudták, hogy a fogyasztó elutasítja az ilyen címkével ellátott húst. Ez valójában megengedhetetlen akadályt jelentene a kereskedelem számára.
Az internetes publikációk esetében azonban fontos észben tartani, hogy az Internet egy „saját nemű kommunikációs tér”. A BMELV a személyes adatok védelmével kapcsolatban mindig is hangsúlyozta, hogy az internet a 21. század pillérévé válhat, és ezt a fejleményt aggasztónak tartja. Éppen ezért az alapvető garanciák tiszteletben tartását szorgalmazza az internetezők javára. A gazdaság azon a véleményen van, hogy semmi más nem vonatkozhat azok védelmére, akiket akaratuk ellenére helyeznek fel az internetre. A jogi garanciák és eljárási követelmények oszthatatlanok, és a cégekre is vonatkoznak. Az államnak - különösen az általa az adófizetők pénzéből finanszírozott tájékoztatási intézkedések esetében - meg kell védenie azokat is, akik jogosulatlanul "bemutatkoznak az interneten", és emiatt hátrányt szenvednek. Emiatt az internetes portált úgy kell kialakítani, hogy a cégek tulajdonjogát megfelelően figyelembe vegyék.
A Német Gazdaszövetség (DBV) szemszögéből érthetetlen a metszésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések újszerű értelmezése. Ha azonban jogszabály előírja, akkor minden kapcsolódó folyamatot átláthatóan és közérthetően kell kezelni. Mivel a vágási elszámolások új becslési képletein is dolgoznak, amelyek a jövő év közepétől lépnek életbe, és figyelembe veszik az új csökkentést, a DBV azt javasolja, hogy a vágóhidak többletköltségeit átláthatóan mutassák be a vágóhidak megfelelő levonásával. a vágás korlátozott ideig tart. A termelői szemszögből az az alternatíva, hogy a megváltozott mintára rövid távú maszkváltással reagálna, nem szolgálná a piaci átláthatóságot.
„Ez az eset leleplezi a ragadozó kapitalizmus és az embermegvetés rendszerét, amely nemcsak olcsó húst dob ki a német piacra, és munkaszerződésekkel, ideiglenes munkával és alacsony bérekkel adja el olcsón a főként kelet-európai munkavállalóknak, hanem pusztítja is. munkahelyek más európai országokban. Franciaországban, Belgiumban és Dániában megkondulnak a vészharangok a munkaadók és a szakszervezetek körében, mivel a cégek csődbe mennek, és a tisztességesen fizetett szakemberek elveszítik állásukat. A francia húsipar egyesületet hozott létre a szociális dömping ellen, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kényszerítse Németországot a minimálbér bevezetésére. Tavaly több mint 3.000 vágóhídi dolgozót tettek munkanélkülivé Dániában, akiknek kollektív szerződésekkel biztosított órabére 20 euró körüli bért fizettek. Cserébe Európa egyik legnagyobb húsipari vállalata, a Danish Crown néhány napja átvett egy vágóhidat az oldenburgi Essenben, amelynek gigantikus kapacitása, évi négymillió sertésvágás és 1.200 alkalmazott dolgozik. E hentesek közül 1.000 azonban Kelet-Európából érkezik munkaszerződéssel, órabérrel, gyakran négy és tíz euró között.
Az élelmiszer-könyv szakbizottság "irányelveiben" meghatározza az élelmiszerekre vonatkozó úgynevezett "értékesítési leírásokat", amelyek fontos szerepet játszanak a vásárlási döntés során. Ennek során gyakran elvárja a fogyasztóktól, hogy félrevezető kifejezéseket használjanak - kikötötték, hogy az összeillesztett húsdarabokat külön értesítés nélkül "sonkaként" lehet értékesíteni, vagy a burgonyasaláta csak 20 százalék burgonyát tartalmazhat. A nem nyilvános ülések jegyzőkönyve titkos marad. A Szövetségi Fogyasztóügyi Minisztérium által kinevezett bizottság 32 tagjára, köztük az élelmiszeripari lobbistákra "titoktartási kötelezettség" vonatkozik.
A bizottság a Szövetségi Élelmiszer-, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztériumban jön létre. Tartalmazza az 32 tagokat a tudományos, élelmiszer-ellenőrzési, fogyasztói és élelmiszeripari ágazatokban. A bizottság feladata az úgynevezett vezérelvek előállítása, amelyeket a német élelmiszerkönyv foglal magában. Ezek az iránymutatások az élelmiszerek gyártását, természetét vagy egyéb jellemzőit írják le. A jogviszonyokban nagy - tényszerű - jelentőséggel bírnak, mert a bíróságok "különleges minőségű szakértői vélemények" közé sorolják őket.
Remmel fogyasztóvédelmi miniszter négy pontot javasol az új szabályozáshoz:
2010 júliusában a hesseni fogyasztói tanácsadó központ táplálkozási szakértői 14 áruházláncban, áruházláncban és diszkontban vizsgálták meg a csomagolt borjúmájas kolbász választékát a Rajna-Majna térségében. Sajnálatos eredmény: a 27 fóliában és burkolatban, üvegben és konzervben ellenőrzött ajánlat csaknem háromnegyede (37) egyértelműen hibásan volt feltüntetve. Az összetevők listája szerint a gyártók nem használtak borjúmájat, csak borjúhúst. Csak egy termék tartalmazott borjúmájat is, és így érdemelte ki a nevet. 6 esetben további címkézési hiányosságokat találtak az összetevők listájában. A borjúhús aránya kétszer elmaradt az előírt minimális, 15 százalékos mennyiségtől, ami felett a terméket akár borjúmájkolbásznak is nevezhetjük. Négy terméknél egyáltalán nem tüntették fel a borjúhús arányát.