Diéta és súly

Az új testzsírindex (BAI) nem jelent többet, mint a jól ismert testtömeg-index (BMI)

Matthias Schulze, a német Potsdam-Rehbrücke Emberi Táplálkozási Intézet és Norbert Stefan, a Tübingeni Egyetem IV. Orvosi Klinikájának vezetése alatt a Német Diabeteskutató Központ (DZD) tudósai összehasonlították a testzsírszázalék becslésének különböző módszereit. A jelenlegi eredmények szerint a derékkörfogat mérése alkalmasabb a testzsír százalékának becslésére, mint az új testzsírindex (BAI), amely szintén nem volt magasabb a vizsgálatban szereplő testtömegindexnél (BMI). A vizsgálat szerint a cukorbetegség kockázata is pontosabban felmérhető a derékbőség alapján.

Bővebben

A húsevők meghalnak – a vegetáriánusok is!

Indokolatlan rémhírterjesztés a (vörös) húsról

A képek és a főcímek önmagukért beszélnek: a grillen süssön az elszenesedett hús, a Süddeutsche online címlapja pedig például a "testi vágy állítólagos következményeire" figyelmeztet, mintha szívinfarktus és rák okozta korai halálozás következett volna be. A Spiegel online és számos nemzetközi média arra is figyelmeztet, hogy "minden további napi adag marha-, sertés- vagy bárányhús" növeli "a szívroham vagy a rák kockázatát".

Bővebben

A halolaj a terhesség alatt nem véd az elhízás ellen

Már az anyaméhben meghatározták az utód súlyát? Eddig azt feltételezték, hogy a "rossz" zsírok bevitele a terhesség alatt fokozza a gyermek zsírsejtek képződését, míg a "jó" omega-3 zsírsavak védelmet nyújtanak az elhízás ellen. A Müncheni Műszaki Egyetemen végzett beavatkozási tanulmány azonban nem tudta megerősíteni az ilyen magzati programozást: terhesség és szoptatás alatt a kismamák szándékosan több omega-3 zsírsavat fogyasztottak halolajkapszulákkal és hallisztekkel. A kicsik zsírszövetére gyakorolt ​​hatást nem sikerült megállapítani: tizenkét hónapos korukban ugyanolyan gömbölyűek vagy karcsúak, mint a kontrollcsoport gyermekei.

Bővebben

Telített zsírok, szív és erek: helytelen ajánlások

Ulrike Gonder bedobása

A holland Nijmegen Egyetemen dolgozik egy fiatal tudós, Robert Hoenselaar, aki csodálatosan világos szavakkal és határozottan tényszerűen megfogalmazva három nagy táplálkozási szervezet fülét kopogtatja táplálkozási ajánlásaival a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére.

Bővebben

Vágytámadás – mi van mögötte?

A Heidelbergi Orvostudományi Egyetem Klinika új tanulmánya azt vizsgálja, hogy mely folyamatok zajlanak az agyban a mértéktelen evés szabályozásában / A vizsgálat résztvevői

A falásos éhségrohamok és a falás az úgynevezett falási zavarra (evésfüggőség) vagy bulimiara (evésfüggőség) jellemzőek. Az érintettek a rohamokat ellenőrizhetetlennek érzik. Egy új tanulmány részeként a Heidelbergi Egyetemi Kórház tudósai most mágneses rezonancia képalkotást (MRI) kívánnak alkalmazni, hogy megvizsgálják azokat az agyi folyamatokat, amelyek szabályozzák a zavart étkezési viselkedést. A cél az, hogy új betekintést nyerjünk e betegségek terápiájába és megelőzésébe. A résztvevőket még keresik.

Bővebben

Zsírral a zsír ellen

Állítólag a barna zsírszövet segít

A Német Rákkutató Központ koordinálásával egy európai kutatókonzorcium a barna zsírszövet felhasználásának módjait keresi az olyan elterjedt betegségek leküzdésére, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a metabolikus szindróma.

Bővebben

Szénhidrátot vagy zsírt vágni? Hogyan bolondítják meg a sajtót és a táplálkozási szakembereket

A müncheni "Update Nutritional Medicine 2011" benyomásai

Október 28-án és 29-én az Else Kröner Fresenius Központ (EKFZ) a Táplálkozástudományi Orvostudományi Központ (EKFZ) a ZIEL-TUM Akadémiával együttműködve immár második alkalommal hívta meg a táplálkozási szakembereket, táplálkozási szakértőket és dietetikusokat a müncheni Klinikum Rechts der Isarba. Az "Update Nutritional Medicine 2011" célja a tudomány, a táplálkozási tanácsadó szakemberek és az ipar közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése volt, ahogy az EKFZ igazgatója Prof. Dr. Hans Hauner kijelentette a bevezetőben.

Bővebben

C-14 módszerek az elhízás kezelésére

A fizikusok elemzik az emberi zsíranyagcserét

Orvosi szempontból az elhízás olyan anyagcserezavar, amely globális járványsá fejlődött – nemcsak az érintettek egészségére nézve negatív következményekkel jár. Gazdaságilag is nagy a kár a magas társadalmi-gazdasági költségek miatt. Az elhízás megelőzésének és kezelésének alapja az emberi lipidanyagcsere jobb megértése. A Svédország által vezetett nemzetközi együttműködésben a Bécsi Egyetem fizikusai C-14 módszerrel vizsgálták az emberi zsírszövetet. Az eredményeket jelenleg a neves "Nature" folyóiratban teszik közzé.

Bővebben

A "zsíros étel" zavarja a cukorérzékelőt?

Ulrike Gonder: Tipikus félretájékoztatás a zsírral kapcsolatban

Sok 2-es típusú cukorbeteg súlyosan túlsúlyos a betegsége kezdete előtt. A súlyosan túlsúlyos emberek vérében gyakran túl sok zsír van (magas triglicerid), ami viszont növeli a cukorbetegség kockázatát. A vérben lévő szabad zsírsavak gyakran a cukoranyagcsere zavaraiban is megemelkednek (cukorbetegség, előstádium: metabolikus szindróma). A túl sok szabad zsírsav ronthatja az inzulin hatását. Egy új tanulmány (Nature Medicine 2011, doi: 10.1038/nm.2414) egereken és emberi sejteken azt találta, hogy a szabad zsírsavak úgy tűnik, hogy károsítják a cukorérzékelőket a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjein.

Bővebben

A pénz karcsúvá tesz?

Interjú Hans-Helmut König egészségügyi közgazdásszal

Az elhízás járvány terjed az egész világon és Németországban is. A kutatásokat intenzíven végzik, mert a klinikai kép összetett és a kezelési módszerek még mindig korlátozottak. A probléma kezelése érdekében az orvosok és a politikusok folyamatosan gondolkodnak a fogyás vagy az egészségesebb táplálkozás pénzügyi ösztönzőin. De vajon megoldható-e anyagilag minden dolog súlyproblémája? Hans-Helmut König egészségügyi közgazdász professzor kritikusan kezeli az olyan ötleteket, mint a zsíradó és a leadott fontok kifizetése. Végül nem annyira a pénz, hanem a megszerzett végzettség teszi karcsúvá.

Bővebben