Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
De emellett: a 13-18 éves nők 19%-a alulsúlyos
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) jelentése szerint 2009-ben Németországban a felnőtt lakosság 51%-a (a férfiak 60%-a és a nők 43%-a) túlsúlyos volt. A túlsúlyosak aránya 1999-hez képest nőtt (férfiak 56%, nők 40%). Ezt mutatják a 2009-es kiegészítő mikrocenzus felmérés eredményei, amelyben immár negyedik alkalommal tettek fel a magasságra és a súlyra vonatkozó kérdéseket.
A túlsúly meghatározása az úgynevezett testtömeg-index segítségével történik. Ezt az indexet úgy számítják ki, hogy a testsúlyt (kilogrammban) elosztják a magasság (méterben) négyzetével, figyelmen kívül hagyva a nemet és az életkort. Az Egészségügyi Világszervezet a 25 feletti testtömeg-indexű felnőtteket túlsúlyosnak, 30 felettieket pedig súlyos túlsúlynak minősíti. Például egy 1,80 méter magas felnőtt 81 kilogrammtól túlsúlyosnak, 97 kilogrammtól pedig súlyos túlsúlynak számít.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
Az Elhízás Betegségek Integrált Kutató- és Kezelőközpontja (IFB) elhízási ambulanciájának vezetője, dr. Mathias Faßhauer a Szövetségi Statisztikai Hivatal eredményeit helyezi kilátásba, miszerint a németek egyre kövérebbek. Kérdés: Faßhauer úr, Németországban több mint minden második ember túlsúlyos, jelenti a Szövetségi Statisztikai Hivatal. Az is jól látszik, hogy a németek az elmúlt tíz évben egyre kövérebbek lettek, hogyan értékeli ezt a fejlődést?
dr Faßhauer: Először is különbséget kell tenni azok között, akik csak túlsúlyosak, azaz 25 és 30 közötti BMI-vel rendelkeznek, és azokat, akik túlsúlyosak, azaz a BMI-jük 30 vagy annál nagyobb, és ezért fontosabbak számunkra, mint orvosok. . Ma már léteznek olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy az enyhén túlsúlyos embereknek nagyobb esélyük van túlélni egy súlyos betegséget, mert több tartalékuk van a visszaeséshez. Azonban a súlyos elhízás és a nagy derékbőség gyakran aggodalomra ad okot.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
A laktát eddig elsősorban az anyagcsere energiahordozójaként volt ismert. A Bad Nauheim-i Max Planck Szív- és Tüdőkutató Intézet tudósai azonban most felfedezték, hogy hírvivő anyagként is működhet. Túlevés esetén a hizlaló szerepét tölti be. A kutatók most azt vizsgálják, hogy eredményeiket miként lehet felhasználni az olyan anyagcsere-betegségek jobb kezelésére, mint a cukorbetegség vagy az elhízás. (Cell Metabolism, 6. április 2010.)
A laktáttól, más néven tejsavtól tartanak a sportolók az izmok túlságosan savassá válása miatti teljesítménycsökkenés miatt. A laktátszint azonban nem csak akkor emelkedik, ha oxigénhiány van az izmokban. A laktát normál körülmények között is nagy mennyiségben képződik a szervezetben, és az energia-anyagcsere központi köztes terméke: étkezés után az inzulin gondoskodik arról, hogy a zsírsejtek több glükózt szívjanak fel. Ennek a glükóznak egy része beépül a zsírokba, és energiaraktárként használják fel. A glükóz nagy része azonban a zsírsejtekben laktáttá alakul, és felszabadul. Ezután a májban ismét glükóz képződhet.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
A harvardi tudósok az „összetett” szénhidrátokat is hibáztatják az elhízásért és a 2-es típusú cukorbetegségért
Az elmúlt hónapokban számos tanulmány ismételten arra a következtetésre jutott, hogy a telített zsírok nem jelentenek kockázatot a szívre és az erekre. Az American Journal of Clinical Nutrition hamarosan megjelenő számában egy dán tanulmány következik, amely ugyanilyen eredménnyel zárult. Arra a következtetésre jutott, hogy a zsírokat, még a telítetteket is, magas glikémiás indexű (GI) szénhidrátokkal helyettesítené a szív számára a legrosszabb. Ha inkább a mérsékelt GI-vel rendelkező szénhidrátokat választja, annak nincs előnye, de láthatóan hátránya sem.
Csak az a hülyeség, hogy a Német Táplálkozási Társaság (DGE) évtizedek óta a zsírok, főleg a telített zsírok szénhidráttal való helyettesítését javasolja: csokoládé helyett gumicukor, praliné helyett perecrudak – és persze aludttej, még a kicsiknek is. Ez rossz szolgálatot tehetett az emberek egészségére – ez idáig egyetlen tanulmány sem találta a szívinfarktus kockázatának csökkenését ilyen intézkedésekkel.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
A táplálkozási társadalom meghajlítja a bizonyítékokat
Az elmúlt néhány hónapban számos metaanalízis és áttekintés jelent meg, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy nincs összefüggés a telített zsírsavak fogyasztása és a szívkoszorúér- vagy szív- és érrendszeri betegségek kockázata között: Mente, A et al: A Az étrendi tényezők és a szívkoszorúér-betegség közötti okozati összefüggést alátámasztó bizonyítékok szisztematikus áttekintése. Arch Intern Med 2009;169:659-669 Skeaff CM, Miller J: Étrendi zsír és szívkoszorúér-betegség: prospektív kohorsz és randomizált kontrollos vizsgálatok bizonyítékainak összefoglalása. Ann Nutr Metab 2009;55:173-201 Siri-Tarino, PW et al: A telített zsírok szív- és érrendszeri betegségekkel való összefüggését értékelő prospektív kohorsz tanulmányok metaanalízise. Am J. Clin Nutr 2010; 91:535-546
A DGE kérdésére, hogy a zsírfogyasztással és az egészséggel kapcsolatos ajánlásokon vagy irányelveken kell-e változtatni, először nem történt semmi.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
Tanulmány: A müncheni LMU-Klinikum orvosai új paramétert javasolnak a szívinfarktus és a stroke kockázatának felmérésére
Aligha kételkedik abban, hogy Németország is a túlsúly és az elhízás korának közepén jár. A legújabb tanulmányok szerint az összes német férfi 75 százaléka és a nők csaknem 60 százaléka túlsúlyos, a férfiak több mint 50 százaléka és a nők 23 százaléka még elhízott is. Nem világos azonban, hogy a számok mit jelentenek orvosilag. Az általános statisztikák a testtömeg-index (BMI) felméréseken alapulnak, amelyeket valószínűleg a legtöbb ember ismer. Ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szintet azonban már egy ideje bírálják a szakértők. "A BMI nem játszik szerepet a stroke, szívroham vagy halálozás kockázatában" - hangsúlyozza Dr. Harald J. Schneider, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem orvosi klinikájának munkatársa, a belvárosi kampusz egy új tanulmánya szerint. A derékbőség és a testmagasság elosztásából származó érték - röviden WHtR (az angolból a derék-magasság arány) - sokkal jobban megfelel az ilyen kockázati kijelentésekre.
Nyilván nem a mennyisége, hanem a testzsír eloszlása a meghatározó bizonyos betegségkockázatoknál. Valójában olyan szakértők, mint dr. Schneider eközben a "jó és rossz zsír". A gyomor körüli - vagyis a derék körüli - zsír káros zsírsavakat és különféle hírvivő anyagokat juttathat a szervezetbe, amelyek elősegítik a gyulladást. Ez az erekben is előfordul, ami az érelmeszesedést okozza. A csípő-, comb- és fenékzsírnak viszont a legújabb eredmények szerint semmi köze a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatához, és néha védő hatású is, ahogy azt egyes tanulmányok is mutatják. Ennek megfelelően a tudósok megpróbálják megtalálni az ideális mértéket, amely tükrözi a valós körülményeket. A csípő-derékkörfogat arányáról (WHR) és a WHtR-ről vita folyik.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
Tanulmány a túlsúly és az elhízás társadalmi okairól
A gyermekek és fiatalok túlsúlya és elhízása az elmúlt években nőtt az iparosodott országokban, köztük Németországban. A "fiatalkori elhízás" okai általában az egyéni helytelen magatartásra redukálódnak: túl sok, túl "kövér", túl "édes", túl kevés a testmozgás, és a túlsúly programozott. A Stuttgarti Egyetem Társadalomtudományi Intézetének tudósai tovább húzták az ívet. Öt évig tartó tanulmányban határozták meg az elhízás társadalmi okait. Az eredmény szerint a kövér gyerekek a társadalmi modernizáció következményei, melynek során az elhízást jelentősen elősegíti a társadalmi és kulturális struktúrák felbomlása: egyrészt a jómódú társadalom következményei, másrészt a családi eróziós folyamatok és funkcionális deficitek. Egyéb. A kutatók ezért a probléma kezelésének radikális újragondolását kérik. Ahelyett, hogy a gyerekekre, fiatalokra rákényszerítenék a viselkedési változtatásokat (általában sikertelenül), a passzív-fogyasztó szabadidős tevékenységek és a túlevés keretfeltételeit kellene ellensúlyozni.
A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium által finanszírozott és számos partner által támogatott interdiszciplináris projekt részeként a túlsúly és az elhízás több mint 50 egyéni okát azonosították. Az elhízás terjedésének központi feltételeként három tényező kölcsönhatása alakult ki: Az egyéni hajlamokhoz és szokásokhoz csatlakoznak a jómódú társadalom életkörülményei, ahol mindenkor elérhető az energiadús élelmiszer, de számos műszaki termék is. amelyek segítenek megbirkózni az elhízással Lehetővé teszi a mindennapi életet nagy erőfeszítés nélkül. Nem kevés esetben olyan családi környezet, amely súlyosbítja a problémát azzal, hogy a gyerekeket, fiatalokat nem megfelelően készítik fel ezekre az életkörülményekre, nem adnak kellőképpen ismereteket az egészséges életmód kialakításáról, és gyakran magukra hagyják a gyerekeket.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
A meta-tanulmányok hibát mutatnak a zsírbesorolásban
A régóta "vérerek mérgeként" kezelt amerikai tudósok most cáfolják azt a vádat, hogy a telített zsírsavak elősegítik a szív- és érrendszeri betegségeket.
Vastag szelet kenyér vékony sajtkrémréteggel – a lehető legkevesebb zsírral. A jelenlegi táplálkozási ajánlások szerint így néz ki egy jó reggeli. „Zsírszegény” – ez a mottója a „kiegyensúlyozott étrendnek”, amely tartós egészséget ígér. A telített zsírsavak különösen a szív- és érrendszeri betegségek előmozdítójaként ismertek. Nyilvánvalóan rossz, ahogy azt az amerikai tudós, Patty W. Siri-Tarino és szerzőtársai most egy metaanalízissel mutatják. A 21 hosszú távú tanulmány átfogó értékelése során nem találtak összefüggést a telített zsírok magas fogyasztása és a szívkoszorúér-betegség vagy a stroke fokozott kockázata között (1). Ezért valószínűleg alaptalan mindig a legalacsonyabb zsírtartalmú tejet és tejterméket, például joghurtot vagy sajtot választani.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
A karácsonyi időszak különösen kritikus
Sokan azt gyanítják, hogy összefüggés van a fejfájás előfordulása és az étrendjük között. A kapcsolat legjobban az alkoholtartalmú italok esetében jön létre. Túlzott fogyasztás esetén másnapos fejfájáshoz vezetnek. Sokkal kevésbé köztudott, hogy a túlsúly fejfájáshoz is vezethet. Az idiopátiás intracranialis hypertonia (IIH) - korábban pseudotumor cerebri -nek számos tünete és panasza van, amelyek agydaganat esetén is előfordulhatnak. Fő tünetei a fokozódó fejfájás, a homályos látás és a gyakran fülzúgás.
"Különösen a karácsony előtti időszak veszélyes a túlsúlyos emberekre. Az édes csábítások és az adventi ünnepek egy-két kilóval megnövelhetik a mérleget" - mondja a magántanár dr. Stefanie Förderreuther a Német Migrén és Fejfájás Társaságtól (DMGG). Jelentős súlygyarapodás kiválthatja az IIH-t. Nyilvánvalóan ok nélkül az érintettek fejfájást okoznak, gyakran hányingerrel vagy hányással. A fejfájás az egész fejet érintheti, különösen a homlokban vagy a nyakszirten, vagy csak a fej egyik oldalán. Néha a fájdalom a vállba is kisugárzik. Az IIH-ra jellemző, hogy a fejfájás nemcsak napról napra gyakrabban jelentkezik, hanem egyre intenzívebbé is válik.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
Miért a kis bűnök a táplálkozás részei!
A stressz sok embernél növeli a vércukorszintet és elősegíti a súlygyarapodást. A túlsúlyos emberek, akik szigorú diétákkal szeretnének fogyni, gyakran kudarcot vallanak a kiszabott étkezési tilalmak miatt.
"Túl kövér vagy! Ha nem fogysz le, beteg leszel! És ha ezt eszed, soha nem tudsz fogyni!” Sok német nem csak orvosoktól, táplálkozási szakértőktől vagy a médiától hall ilyen vagy ehhez hasonló mondatokat, hanem mindenekelőtt saját zaklatott lelkiismeretéből. A fogyás legjobb módja az étkezési szokások megváltoztatása – ezt a legtöbben megértik. De sokak számára az egészséges táplálkozás azt jelenti, hogy fel kell osztani az ételeket „engedélyezett” és „tilos” csoportokra. Az édességek vagy zsíros ételek betiltása azonban nem csak éppen ezek után a finomságok iránti vágyhoz vezet. Az állandó "szeretném, de nem tudok" és "A fenébe, mégis megettem", az étkezések megállás nélküli értékelése, a mérleg gyakori ellenőrzése hosszan tartó stresszhez vezet. Ez azonban sokak számára minden fogyásra tett kísérletet meghiúsít, bármilyen motivált is.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent Diéta és súly
Az iparág által szponzorált konferencia nyilatkozatait kritika nélkül fogadták el
A zsír téma aktuálisabb, mint valaha. Csak a közelmúltban jelent meg két nagy, részletes kiértékelés a különböző zsírok vagy zsírtartalmú ételek és a különféle egészségügyi problémák közötti összefüggésről. A szakirodalomban jártasak számára nem meglepő, hogy a zsírokat - beleértve az állati és telített zsírokat is - végre hivatalosan is rehabilitálni kell. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szakértőinek részletes elemzése kimutatta, hogy a telített zsírsavak nem jelentenek szív- és érrendszeri betegségek vagy egyéb halálozási okok kockázatát. Azt is kimutatták, hogy sem a telítetlen zsírsavak, sem az alacsony zsírtartalmú étrend nem csökkenti a halálozást (Skeaff 2009). Más szóval: Ha visszatartod a vajat, egy napot sem élsz tovább!
Az állati eredetű élelmiszerek szívkoszorúér-betegség kockázatára gyakorolt hatásának eddigi legnagyobb elemzése azt is megállapította, hogy sem a telített, sem a telítetlen zsírsavak nem befolyásolják. Nem azonosítottak kockázatot a tojás, a tej és a hús fogyasztásával sem (Mente 2009).
